Szinte folyamatosan módosítja a szocialista kormány a szociális segélyezésről szóló törvényt - egyszer emeli a juttatás összegét, máskor csökkenteni tervezi, mondván, nem az ösztönöz munkára.

Két évvel ezelőtt kétszer is módosult az a jogszabálycsomag, amelyről az elmúlt hetekben vita alakult ki annak kapcsán, hogy több önkormányzat munkához kötötte a segélyezést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormány múlt heti kibővített dobogókői tanácskozásán lényegében a közhangulatnak megfelelő nyilatkozatot tett.

A cél, hogy "fokozatosan távolítsuk el egymástól a minimálbér összegét az adható segélyek maximum összegétől annak érdekében, hogy ne csak az önkormányzatok érdekeltsége növekedjen, hanem a családoké és az igénybevevőké is abban, hogy ha van választási lehetőség a segély és a munka között, akkor érdemesebb legyen munkát végezni" - jelentette ki.

Garantált jövedelem

Ezzel ellentétesen cselekedett a kormány 2006-ban: még a választások előtt fogadták el azt a törvényt, amely megemelte a rendszeres szociális segély összegét, és annak kifizetését a szegénységi küszöb alatt élők számára törvényben garantálta.

Figyelembe vették a család nagyságát, bevezették az úgynevezett fogyasztási egységet. A segély nem fix összegű volt, hanem a nyugdíjminimum 90 százalékáig kiegészítették a család jövedelmét. Addig az önkormányzatok dönthették el, kinek adnak támogatást, de ez a jogkörük megszűnt - a válságrégiókban pedig feszültséget szült, hogy segélyek révén akár a minimálbérnél is magasabb összegekhez lehetett hozzájutni.

A két évvel ezelőtt, december 18-án hatályba lépett szociális törvény általános indoklásában például, úgy fogalmaznak, hogy az új típusú segély - amelyet néhány hónappal korábban vezettek be - összege akár magasabb is lehet, mint a részmunkaidős közfoglalkoztatásból származó munkabér, ezért a közmunkából származó bér kiegészítését javasolták.

A rendszeres szociális segélyt maximalizálták a minimálbérhez igazítva, illetve akik ennél több segélyt kaptak, azoknak célzott közmunkaprogramot indítottak.

Ott tartunk, ahol másfél éve

A mostani szociális és munkaügyi államtitkár két évvel ezelőtt azt mondta: több polgármester, valamint a gyermekjóléti szolgálatok vezetői is jelezték, hogy a 2006 nyarán megváltoztatott szociális törvény visszás helyzetet eredményezett.

Korózs Lajos közölte: egyes családok rendkívül nagy juttatásban részesülnek, míg mások a közcélú foglalkoztatás keretében minimálbérért dolgoznak.

A munkára akkor is ösztönözni próbáltak: a legrászorultabb, mintegy 7 ezer család esetében kötelező közmunka programot is indított a kormány.

A kereszténydemokrata Soltész Miklós 2006 végén a szociális törvény vitájában azt hangsúlyozta, hogy ha a segély többet ér, mint a munkával szerzett jövedelem, akkor leértékelődik a munka, és senki nem megy el dolgozni. A vita tehát másfél év után ismét ugyanarról folyik.