A rendszerváltás óta alapvető változások történtek a magyar él- és tömegsporton belül - mondta el az InfoRádióban a sportügyekért felelős szakállamtitkár. Elbert Gábor szerint a fővárosban jelenleg 1247 egyesület működik számos sportágban.

A szakállamtitkár hangsúlyozta: a meglévő (vagy éppen hiányzó) létesítmény mindig meghatározza azt, hogy hova lehet a gyereket sportolni vinni. A fővárosban az úgynevezett szegényebb kerületekben (ezek jellemzően a pesti oldalon található külső városrészek) nagyon sok létesítmény szűnt meg a rendszerváltás óta.

Ezzel szemben a gazdagabb (főleg budai) kerületekben több, a XXI. század színvonalát elérő létesítmény jött létre, azaz a fővároson belül eltolódott a hangsúly - mondta Elbert Gábor.

Összementek a nagyegyesületek

A sportügyekért felelős szakállamtitkár szerint a rendszerváltás óta nagyon érdekes folyamat zajlott le Magyarországon.

Míg 1990 előtt a sok szakosztályos, nagyegyesületi modell volt az elterjedt, addig a rendszerváltás óta sportág specifikusan, elsősorban egy szakosztállyal működő kisegyesületek alakultak.

A csapatjátékok esetében a hangsúly Budapestről vidékre tolódott, ami elsősorban az élsportban érvényesül: azaz nagyon kevés az első osztályú, fővárosi labdajátékos szakosztály.

Még mindig a labdajátékok a legnépszerűbbek

Elbert Gábor szerint a divatsportágak közül továbbra is a labdajátékok vezetnek, ez elsősorban a vidéki nagyvárosokra igaz. Férfi kosárlabdában például vannak olyan városok, melyek esetében némi túlzással magának a városnak az önazonosságát jelenti a csapat.

Az elmúlt években Magyarországon is nagyon divatossá váltak a keleti harcművészetek. Ezek előnye, hogy művelésükhöz nem szükséges komoly infrastrukturális háttér, akár egy iskola tornatermében is űzhetők.

Tenisz, golf, fallabda

Divattá váltak a fitneszhez, wellneszhez köthető mozgástevékenységek is, elsősorban az aerobic és vállfajai. Hasonlóan egyre többen teniszeznek, golfoznak és fallabdáznak - mondta az InfoRádióban a sportügyekért felelős szakállamtitkár.