Infostart.hu
eur:
366.86
usd:
327.73
bux:
142374.54
2026. október 7. szerda Amália
Soós Zoltán polgármester beszédet mond az önkormányzati forrásokból felújított Művészeti Líceum sajtóbejárása után tartott sajtótájékoztatón Marosvásárhelyen 2024. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben is marad a magyar polgármester

Soós Zoltán nyerte a marosvásárhelyi polgármester-választást a független jelölt kampánystábja által végzett párhuzamos szavazatszámlálás szerint. Szatmárnémetiben a részleges eredmények alapján Kereskényi Gábornak nagy fölénnyel sikerült megszereznie harmadik mandátumát.

Az erdélyi magyarság egyik "frontvárosának" tartott Marosvásárhelyen a román központi választási iroda által közzétett részvételi adatok szerint a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon 62 637-en szavaztak, ami a választópolgárok 52,30 százaléka.

Az RMDSZ párhuzamos szavazatszámlálása szerint Soós számottevő előnnyel került az élre, több mint 22 ezer szavazattal, a második helyen levő Dorin Florea korábbi polgármester 16 ezer szavazatot gyűjtött. A számokat még a nem teljes feldolgozottságnál jegyezték, mikor a 85 szavazókörből 77-ben sikerült megszámlálni a voksokat.

Soós egyedüli magyar jelöltként szállt versenybe, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) is támogatta.

A hétfő hajnalig tartó párhuzamos szavazatszámlálás után a független jelölt maga jelentette be győzelmét, hangsúlyozva: idén nehezebb volt nyerni, mint négy éve, mivel nem az egykori polgármester "bábjával", hanem magával Dorin Floreával kellett megküzdenie.

"Marosvásárhely egyértelmű és világos választ adott: nem kér többet ebből, sem bábokból, sem magából a volt polgármesterből, sem annak örökségéből" - jelentette ki a Facebook-oldalán közzétett videóban Soós Zoltán. A második mandátum várományosaként úgy értékelt, hogy a város fejlődést akar, és csapatával folytatni szeretné az elkezdett munkát.

Soós Zoltán 2020-ban független polgármesterjelöltként a magyar pártok támogatásával a szavazatok 50,54 százalékát szerezte meg.

A legutóbbi romániai népszámlálás adatai szerint a 116 ezer lakosú Marosvásárhelyen él az erdélyi városok közül a legnagyobb, mintegy 40 ezer fős magyar közösség.

A részleges eredmények szerint Kereskényi Gábornak is sikerül újráznia Szatmárnémetiben. A központi választási iroda adatai szerint Szatmár megye székhelyén 96 060 szavazópolgár, a szavazásra jogosultak 44,87 százaléka vonult az urnák elé. Az RMDSZ színeiben induló Kereskényi maga jelentette be győzelmét Facebook-oldalán hétfőn hajnalban, miután kiderült, hogy a 74 szavazókörből 18-ban fölényesen, 65 százalékkal vezet.

Úgy értékelt, nem etnikai szavazás történt, a város polgárai nemzetiségtől függetlenül a fejlődésre, az eddig elért eredményekre voksoltak, és az itt élőknek ezután is együtt kell előre haladniuk a fejlődés útján. Rámutatott: Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök-jelölttel számos támadás érte őket egyes román pártok részéről, de a szatmáriak voksukkal bizonyították, hogy számukra az eredmények a fontosak.

A 91 ezres, 28 152 magyar lakost számláló Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor 2016-ban egy ciklus szociáldemokrata városvezetés után szerezte meg a polgármesteri tisztséget. 2020-ban a szavazatok 52 százalékával újrázott.

Az RMDSZ bejelentette, hogy a párhuzamos szavazatszámlálás alapján a szövetségnek sikerült megőriznie a polgármesteri széket a Maros megyei, román többségű Szászrégenben is, ahol Márk Endre polgármester újrázni tudott.

A szövetség tájékoztatása szerint az RMDSZ Székelyudvarhely vezetését is megszerezte, ahol jelöltje, Szakács-Paál István fölényesen nyert a helyi Székelyudvarhelyért Párt színeiben újrázni szándékozó Gálfi Árpád polgármester ellenében. A Hargita megyei város élén 2016-ig állt RMDSZ-es polgármester.

Címképünkön Soós Zoltán Marosvásárhely újraválasztott polgármestere

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×