Infostart.hu
eur:
367.15
usd:
329.16
bux:
144110.36
2026. október 27. kedd Szabina
Robert Ragnar Spano, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke (az előtérben), Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Heiko Maas német külügyminiszter, Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminiszter, az ET főtitkára és Leendert Verbeek, az ET Helyi és Regionális Hatósági Kongresszusának elnöke (b-j) az ET Miniszteri Bizottságának 131. találkozóján a hamburgi városházán 2021. május 21-én, amikor Magyarország átveszi a bizottság soros elnöki tisztségét Németországtól.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Marcus Brandt

Megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját a Velencei Bizottság

A 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete a szuverenitásvédelmi törvényt vizsgálva megállapította, hogy ily módon nem szabad beavatkozni a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe. A pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozását elvben a nemzetközi gyakorlatokkal összhangban lévőnek találták.

A Velencei Bizottság bejelentette, hogy megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különös tekintettel a külföldi finanszírozás tilalmára a választási kampányok során, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.

A strasbourgi közlemény szerint a Velencei Bizottság véleményében megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját mint az "alkotmányos identitás" védelmezőjét.
"Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében" - fogalmaztak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nem szabad beavatkoznia a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe, ezért - mint kiemelték - a Velencei Bizottság nem látja szükségesnek a hivatal létrehozását. Megjegyezték továbbá, hogy a törvény nem nyújt elegendő garanciát a hivatal függetlenségére. Mint "államigazgatási szerv", amelynek elnökeit és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, "a hivatal nem tekinthető függetlennek" - írták. Véleményük szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal "rendkívül széles és homályosan meghatározott" hatáskörrel rendelkezik. Beavatkozhat bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe.

"Nagy a kockázata tehát annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus vitára" - fogalmaztak. A szakértőtestület értékelésében megjegyezte azt is, hogy az olyan intézkedések, mint például a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozása, elvben összhangban vannak a nemzetközi gyakorlatokkal és szabványokkal. Hangsúlyozták ugyanakkor: a törvény rendelkezései a választási kampányokon túl kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásért folytatott kampányokra is, és az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét "a magyar hatóságok nem támasztották alá".

A törvény azon részét, mely kiterjeszti a külföldi finanszírozás igénybevételének tilalmát, a szakértők összeegyeztethetőnek találták a nemzetközi normákkal, de csak az új korlátozások alóli kivételek és pontosabb meghatározások módosításával. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek szerint hatályon kívül kell helyezni a szuverenitásvédelmi törvénynek a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására vonatkozó fejezeteit. Ajánlják továbbá egyebek mellett a "külföldi támogatás" fogalmának árnyaltabb meghatározását, valamint a választási törvény új rendelkezéseiben a tiltott tevékenységek, illetve azok külföldi finanszírozásának pontosabban meghatározását például azzal, hogy a tilalom csak a választások előtt meghatározott időn belül beérkezett pénzeszközökre vonatkozzon.

Címlapról ajánljuk
Nagy visszhangja lett a szlovák külügyminiszter moszkvai látogatásának

Nagy visszhangja lett a szlovák külügyminiszter moszkvai látogatásának

Tibor Gašpar, a pozsonyi parlament alelnöke az orosz TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában éles hangon bírálta az Európai Unió azon elképzeléseit, amelyek a befagyasztott orosz vagyon elkobzását és az ukrán hadsereg finanszírozására való felhasználását célozzák. Eközben Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Moszkvában orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval tárgyalt a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről.

Tibor Dávid a Wekerle Plusz programról: egy háztartás számára 22,5 millió forint elég nagy összeg

A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel az ország összes településén elérhető lesz a tervek szerint, és sem gyermekre, sem házastársra vonatkozó feltételt nem kötöttek hozzá. A felvehető hitelösszeg 15 millió forint fix 3 százalékos kamattal, ezen kívül 30-tól akár 50 százalékig terjedő, legfeljebb 7,5 millió forint állami támogatást adnak hozzá. A program részleteiről és a hozzá fűzött reményekről Tibor Dávidot, az ÉVOSZ alelnökét kérdezte az InfoRádió.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.27. kedd, 18:00
Farkas András
nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×