Infostart.hu
eur:
365.39
usd:
324.97
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
Robert Ragnar Spano, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke (az előtérben), Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Heiko Maas német külügyminiszter, Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminiszter, az ET főtitkára és Leendert Verbeek, az ET Helyi és Regionális Hatósági Kongresszusának elnöke (b-j) az ET Miniszteri Bizottságának 131. találkozóján a hamburgi városházán 2021. május 21-én, amikor Magyarország átveszi a bizottság soros elnöki tisztségét Németországtól.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Marcus Brandt

Megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját a Velencei Bizottság

A 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete a szuverenitásvédelmi törvényt vizsgálva megállapította, hogy ily módon nem szabad beavatkozni a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe. A pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozását elvben a nemzetközi gyakorlatokkal összhangban lévőnek találták.

A Velencei Bizottság bejelentette, hogy megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különös tekintettel a külföldi finanszírozás tilalmára a választási kampányok során, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.

A strasbourgi közlemény szerint a Velencei Bizottság véleményében megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját mint az "alkotmányos identitás" védelmezőjét.
"Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében" - fogalmaztak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nem szabad beavatkoznia a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe, ezért - mint kiemelték - a Velencei Bizottság nem látja szükségesnek a hivatal létrehozását. Megjegyezték továbbá, hogy a törvény nem nyújt elegendő garanciát a hivatal függetlenségére. Mint "államigazgatási szerv", amelynek elnökeit és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, "a hivatal nem tekinthető függetlennek" - írták. Véleményük szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal "rendkívül széles és homályosan meghatározott" hatáskörrel rendelkezik. Beavatkozhat bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe.

"Nagy a kockázata tehát annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus vitára" - fogalmaztak. A szakértőtestület értékelésében megjegyezte azt is, hogy az olyan intézkedések, mint például a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozása, elvben összhangban vannak a nemzetközi gyakorlatokkal és szabványokkal. Hangsúlyozták ugyanakkor: a törvény rendelkezései a választási kampányokon túl kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásért folytatott kampányokra is, és az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét "a magyar hatóságok nem támasztották alá".

A törvény azon részét, mely kiterjeszti a külföldi finanszírozás igénybevételének tilalmát, a szakértők összeegyeztethetőnek találták a nemzetközi normákkal, de csak az új korlátozások alóli kivételek és pontosabb meghatározások módosításával. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek szerint hatályon kívül kell helyezni a szuverenitásvédelmi törvénynek a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására vonatkozó fejezeteit. Ajánlják továbbá egyebek mellett a "külföldi támogatás" fogalmának árnyaltabb meghatározását, valamint a választási törvény új rendelkezéseiben a tiltott tevékenységek, illetve azok külföldi finanszírozásának pontosabban meghatározását például azzal, hogy a tilalom csak a választások előtt meghatározott időn belül beérkezett pénzeszközökre vonatkozzon.

Címlapról ajánljuk
Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Csúcsok dőltek az amerikai tőzsdéken

Jó a hangulat a világ tőzsdéin, ma reggel Ázsiában erősödéseket lehetett látni, Európában is pozitívak voltak a mozgások. A befektetők fókuszában a globális kötvényhozamok és az olajár alakulása áll, ma esnek az amerikai hozamok, és az olajár is lefelé vette az irányt. Az amerikai tőzsdéken is folytatódott az emelkedés, az S&P 500 és a Nasdaq új csúcsra ment, az Nvidia pedig karnyújtásnyira került a 6000 milliárd dolláros piaci kapitalizációhoz. A magyar tőzsdét főként az OTP menetelése húzta ma felfelé.   Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×