Infostart.hu
eur:
366.79
usd:
328.38
bux:
141363.89
2026. október 7. szerda Amália
Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő választási kampányaktivistákhoz beszél Moszkvában 2024. január 31-én, miután nyilvántartásba vette elnökjelöltként az orosz Központi Választási Bizottság. A párton kívüliként, de a kormányzó Egységes Oroszország támogatásával induló Putyin a negyedik bejegyzett államfőjelölt. Az elnökválasztást Oroszországban 2024. március 15. és 17. között rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Vlagyimir Putyin elmondta, milyen ukrajnai demilitarizált övezetet képzel el

Amerikai Patriot légvédelmi rendszer lőtte le az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os repülőgépet - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai moszkvai választási gyűlésen.

"A gépet - ezt már biztosan megállapították - amerikai Patriot rendszer lőtte le. Ezt már megállapította a szakértői vizsgálat" - mondta Putyin. Az orosz államfő szerint a Patriot rendszer rakétáit Ukrajna által ellenőrzött területről lőtték ki az Il-76-osra.

Putyin hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az incidens nemzetközi kivizsgálásához, de nincsenek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek hajlandók lennének azt elvégezni. "Hivatalosan mondom: azt kérjük, hogy küldjenek nemzetközi szakértőket, akik elvégeznék ezt az elemzést, értékelnék a rendelkezésre álló fizikai bizonyítékokat, hogy a gépet Patriot rendszerrel lőtték le" - mondta.

Kifogásolta, hogy a nyugati média megpróbálja elhallgatni a hadifoglyok lezuhanásának ügyét. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország nem fogja elfelejteni azokat a bűnöket, amelyeket a polgárai ellen követtek el.

Putyin azt mondta, nem tudja és nem érti, hogy Kijev miért lőtte le a gépet a foglyokkal együtt. Megjegyezte, hogy még azt is feltételezve, hogy mindez véletlenül történt, attól még gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősíthető. Emlékeztett rá, hogy a Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást.

Az államfő hangoztatta, hogy az ukrán fél az orosz városok támadásával egyfelől a saját lakossága és "szponzorai" figyelmét próbálja meg elterelni az ellentámadás kudarcáról, másfelől pedig az orosz felet arra akarja provokálni, hogy tükörakciókkal vágjon vissza polgári célpontokra Ukrajna területén. Hozzátette, hogy Oroszország ehelyett precíziós fegyverekkel támadja az ukrán infrastruktúrát, elsősorban a hadseregét és a hadiiparét.

Kijelentette, hogy

az ukrajnai demilitarizált övezetnek "olyan távolságra kell lennie" Oroszország területétől, amely biztosítja, hogy az orosz városokat külföldi gyártmányú nagy hatótávolságú ágyúkkal ne lőhessék.

Megfogalmazása szerint az orosz hadsereg most éppen azzal foglalkozik, hogy az ellenség állásait eltávolítsa a "létfontosságú lakossági központoktól". Az RBK orosz gazdasági lap szerint az Egyesült Államok által Ukrajnának eddig leszállított fegyverek maximális hatótávolsága 165 kilométer.

Folytatódnak a fogolycserék

Putyin kijelentette, hogy Moszkva az Il-76-ossal történtek ellenére nem fogja leállítani a fogolycserét. Az ukrán és az orosz hadifogságban lévő katonák aránya elmondása szerint egy a tízhez.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szerdán fogolycsere történt, amely során mindkét fél 195 hadifoglyot adott át a másiknak. A fogvatartottak cseréjét az Egyesült Arab Emírségek segítségével sikerült tető alá hozni.

Ukrán közlés szerint a 207 ukrán katona és civil térhetett haza orosz fogságból a fogolycserén. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a közösségi médiában azt hangsúlyozta, hogy "mindennek ellenére visszatérünk a fogolycserékhez".

"Minden egyes fogolyra emlékezünk, katonákra és civilekre egyaránt, és azon dolgozunk, hogy mindenkit hazahozzunk" - tette hozzá. Kijev nem hozta nyilvánosságra, hogy cserébe hány embert adtak át az orosz oldalnak.

Ukrán katonákat képez ki a Nyugat

Németország idén további tízezer ukrán katona kiképzését tervezi - jelentette be szerdán Brüsszelben Siemtje Möller német védelmi államtitkár. Az európai uniós védelmi miniszterek informális találkozóján felszólalva közölte, hogy az ukrán katonák oktatása a szélesebb uniós katonai kiképzési misszió keretében történik.

A 2022 novemberében létrehozott európai uniós misszió eredetileg 15 ezer ukrán katona Németországban, Lengyelországban és más uniós országokban történő kiképzésére jött létre. A résztvevők számát később 30 ezerre, majd 40 ezerre emelték. Németország már kiképzett tízezer ukrán katonát. A Bundeswehr szerint a programban 1500 fős német katonai személyzet vett részt.

Az ukrán katonák Patriot légvédelmi rakétarendszerek, Leopard 1 és Leopard 2 harckocsik, továbbá Marder gyalogsági harcjárművek használatát sajátítják el, de részesülnek egészségügyi és katonai oktatásban is.

Címlapról ajánljuk
Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Sorsfordító pillanathoz érkezett a Közel-Kelet egyik legerősebb hatalma: tehetetlen a lázadók ellen, de nehezen jön össze a nagy szövetség

Sorsfordító pillanathoz érkezett a Közel-Kelet egyik legerősebb hatalma: tehetetlen a lázadók ellen, de nehezen jön össze a nagy szövetség

Egyre jobban durvul a helyzet az Arab-félszigeten, a jemeni kormányerők nagyszabású offenzívát indítottak a síita iszlamista lázadók ellen, miközben folyamatosan támadások érik Szaúd-Arábia legfontosabb energetikai létesítményeit. Rijád a jelek szerint egyedül nem képes megbirkózni a fenyegetésekkel, ezért igyekszik egy szélesebb nemzetközi koalíciót összehozni az ügy támogatására. Az erőfeszítés eddig kisebb bukkanókkal halad, ráadásul a királyságnak még a régi nagy riválisával is dűlőre kell jutnia, ez lényegesen befolyásolhatja a konfliktus jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×