Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozó kiemelt témája a globálisan egyre erősödő keresztényellenességgel szembeni fellépés volt. Megjegyezte, bevált gyakorlattá vált, hogy a két ország diplomáciai vezetője évente legalább kétszer egyeztet.

"Magyarország ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, ezért nem engedhetjük, hogy a kereszténységgel szemben időről időre erőre kapó támadások győzedelmeskedjenek a keresztény értékek felett" - jelentette ki Szijjártó Péter. Megjegyezte, a felek egyetértettek, hogy ma a kereszténységet "minden irányból és szempontból" támadások érik, ami éppúgy jelent fizikai bántalmazást, mint politikai, ideológiai alapú támadást. "Onnan is támadás érkezett, ahonnan nem vártuk volna, vagyis Nyugat-Európában, ahol megkérdőjelezik a keresztény értékeket, és fel akarják számolni Európa keresztény identitását, gyökereit, hagyományait" - tette hozzá.

Megemlítette, hogy a kereszténység vált a világ legüldözöttebb vallásává: több mint 250 millió keresztény szembesül naponta erőszakkal és üldöztetéssel, az utóbbi években tízezer templom, keresztény épület lett támadás, merénylet, rombolás célpontja.

Magyarország kormánya továbbra is elkötelezett a bajba jutott keresztény közösségek támogatása mellett - hangsúlyozta Szijjártó Péter. A külügyminiszter a Vatikánban beszámolt a libanoni maronita keresztény egyháznak - az egy hónappal ezelőtti bejrúti robbanás után - juttatott gyorssegélyről, de említette az üldözött közel-keleti keresztény közösségek támogatását, valamint kettőszáz olyan közel-keleti keresztény diák fogadását magyarországi egyetemeken a tavalyi évben, akiket hazájukban diszkrimináltak.

Szijjártó Péter kiválónak és folyamatosnak nevezte "a magyar nemzet történetében és életében kiemelt szerepet" betöltő katolikus egyházzal folytatott együttműködést. Megemlítette a magyarországi katolikus templomok állami támogatással zajló felújítását, "miközben nagy nyugati országokban az elmúlt években százával zárták be vagy alakították át a katolikus és más vallású templomokat".

"Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok lakta területein tíz év alatt háromezer keresztény templomot újítottunk fel vagy építettünk, kétszeresére nőtt az egyházi iskolák száma" - mondta.

Hozzátette, ha a vírushelyzet engedi, Magyarország készen áll jövő szeptemberben megrendezni az idén elmaradt Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. "Magyarország jó házigazdája lesz a találkozónak" - emelte ki.

Szijjártó Péter az olasz belügyminiszter, Luciana Lamorgese csütörtöki kijelentéseire is reagált. A római kormány képviselője a migránsok kötelező európai uniós szétosztását sürgette, valamint felvetette, hogy az ezt elutasító tagállamokat ne részesítsék a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló forrásokban.

"Megszoktuk, hogy a liberális, baloldali pártok folyamatosan zsarolják a közép-európaiakat, főleg a patrióta kormányokat. Az európai források megvonásával zsarolnak, ha nem adjuk fel a szigorú migrációs politikánkat, márpedig nem adjuk fel"- jelentette ki.

Kifejtette: a kormány továbbra is ellenáll és megvédi Magyarországot, Európát az illegális bevándorlástól. "Az európai források nekünk járnak, nem könyöradományok, Magyarország minden uniós kötelezettségét teljesíti, és az európai szerződések értelmében ezek a források a mi pénzünk is, semmilyen zsarolásnak nem engedünk" - mondta Szijjártó Péter.