A boszniai emberi jogi biztos múlt heti ötnapos magyarországi látogatását követően arról számolt be, hogy az országban bizonyos jogvédők és NGO-k rágalomhadjárat célpontjaivá váltak, illetve több törvényt is elfogadtak a tevékenységük korlátozására.

"A kormánynak vissza kellene fordítania az emberi jogok védelmét befolyásoló, aggasztó lépéseit, visszavonva az ártalmas jogszabályokat, helyreállítva a támogató környezetet, amely segíti a jogvédők, a civil szervezetek és a független média értékes munkáját, amint az a demokratikus társadalmakban elengedhetetlen" - szögezte le.

Mijatovic a nemek közötti egyenlőség területén is visszalépéseket azonosított, például azt, hogy a parlamenti képviselőknek mindössze 12,6 százaléka nő, illetve, hogy az ország az utolsó előtti helyezést érte el a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vonatkozó mutatóját illetően 2017-ben.

Felszólított a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos figyelemfelhívásra is,

arra figyelmeztetve, hogy a 15 évnél idősebb magyar lányok és nők 28 százalékát érte már fizikai vagy szexuális erőszak.

Kritizálta a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" állapotot

Aggasztónak nevezte emellett, hogy jelenleg rendkívül nehéz menekültstátushoz jutni Magyarországon, azt szerinte nagyon kevesen igényelhetik, s közülük is szinte mindenkit elutasítanak a hatóságok, a menedékkérőket pedig a kísérő nélküli kiskorúakat leszámítva rendszerszinten őrizetben tartják.

"Magyarországon a menedékkérők nem élhetnek azon jogukkal, hogy védelmet kérjenek a hatályos nemzetközi és európai jognak megfelelően. A kormányzatnak elérhetővé kellene tennie a rendes menekültügyi eljárásokat, véget kellene vetnie az indokolatlan »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek« és fel kellene hagynia a menedékkérők tranzitzónákban való fogva tartásával" - emelte ki az ET-biztos.

"Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól" - írta.

Mijatovic végezetül

aggodalmát fejezte ki a közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy a kormánynak erős befolyása lesz a szervezet működése felett,

ezért a tervezettnél szilárdabb biztosítékokra lenne szükség.

Az emberi jogi biztos magyarországi látogatásának tapasztalatairól írott teljes jelentés későbbre várható.