Pénteken jelent meg a kínai statisztikai hivatal közlése arról, hogy éves szinten több mint 28 százalékkal 643 milliárd jüanra, vagyis csaknem 98 milliárd dollárra bővült a múlt hónapban a kínai ipari vállalatok nyeresége – a hivatalos tájékoztatás szerint a növekedés üteme ezzel csaknem háromszorosra nőtt a szeptemberi 10 százalékról, és a legerősebbnek számít 2011 decembere óta.

Egészséges kétséggel kell hozzáállni egy egypártrendszerből érkező statisztikához - mondta az InfoRádiónak Feledy Botond külpolitikai szakértő, aki szerint

a kínai kommunista pártnak nyilvánvaló célja a befektetői bizalom helyreállítása, ez az elsődleges szándék pedig a statisztikát is felülírhatja.

A szakértő a pandémia visszaszorulásáról érkező híreket immár valóságosnak tartja – ez nem volt mindig így, tavasszal komoly korrekciók történtek –, ám ipar, termelés és GDP szempontjából a kínai szektorokban is vannak takargatnivalók, hiszen a járvány miatt nagy állami cégek is szorultak újabb tőkebevonásra.

Vagyis miközben vannak szektorok, amelyek valóban jól teljesítenek a nyugati fogyasztás megőrzése mellett az exportból, vannak olyan belső ágazatok is, amelyekben korántsem ennyire kedvező a helyzet Kínában – összegezte a szakértő.

Az Ázsia-Csendes-óceáni régió új szabadkereskedelmi szerződése (Átfogó Regionális Gazdasági Partnerség, a RCEP), amelyben 15 ország vesz részt, és amelyből kimaradt az Egyesült Államok, jól mutatja a nagyhatalmi versenyt – igaz, kellett hozzá, hogy Donald Trump amerikai elnök 2016-17-ben "kidobta" a hasonló szabadkereskedelmi egyezményének tervét, amelyből Kínát kizárta volna. Azt is fontos megemlíteni, hogy amerika egyik – és egyre fontosabb – régiós szövetségese, India, nem vesz részt a közelmúltban tető alá hozott egyezményben. Az RCEP mindazonáltal

nem egy nagy áttörés, hanem egy újabb óvatos lépés, amellyel a régiós versenyző felek próbálják bemérni a saját hatókörüket. Egyelőre még nem egy új hatalmi erőközpont alapjait rakták le,

– egyelőre még kőkeményen tart a Washington és Peking közti vámháború, és egyelőre azt sem látni, hogy Joe Bidennek feltétlen érdeke lenne, hogy ezt az egyezményt megszüntesse vagy átalakítsa más típusú konfliktussá. Ám úgy tűnik, az amerikai-kínai konfliktus hosszútávon kódolt – fejtette ki Feledy Botond. Néhány szektorban Kína az amerikaihoz közelítő állásokat foglalt el, míg más területeken messze elmarad az USA vagy az USA szövetségi rendszere mögött. Hozzátette:

Kína ugyanis e szabadkereskedelmi megállapodás ellenére is alapvetően egyedül van, nem sok katonai szövetségest tud megnevezni azon a szinten, ahogy a NATO egyébként működik,

vagyis az Észak-Atlanti Szövetség és Kína versenye még mindig bőven kiegyenlítetlen.

A járvány miatti bizonytalanságra hivatkozva egyébként a kínai parlament az idén nem tűzött ki GDP-növekedési célszámokat. A helyreállás azonban megkezdődött a világ második legnagyobb országában: a harmadik negyedévben 4,9 százalékkal nőtt a kínai GDP az előző év azonos időszakához képest a második negyedévben regisztrált 3,2 százalékos erősödés és az első negyedéves 6,8 százalékkal csökkenés után, miközben a koronavírus-járvány második hulláma egyáltalán nem ütötte fel a fejét a csaknem másfél milliárdos népességű kelet-ázsiai országban.