Dömötör Csaba közölte: nem világos, hogy egyes döntéshozók miért és milyen elvárások alapján akarják Ukrajnát minden más, évtizedek óta tagjelölti státuszban lévő országnál előbb az Európai Unió soraiban tudni, ugyanis - mutatott rá - a legkomolyabb kérdések megválaszolatlanok.

Utalt rá, hogy egy kiszivárgott brüsszeli dokumentumra hivatkozva a Financial Times arról írt, hogy Ukrajna teljes jogú tagsága esetén 186 milliárd eurót - azaz hetvenezer milliárd forintot - kellene Ukrajnának adni úgy, hogy eddig is Európa volt az ország legnagyobb finanszírozója.

Kijelentette: Magyarországnak több fenntartása is van az eljárással és általában az ukrán tagsággal kapcsolatban, ugyanis Brüsszelben nem adnak semmilyen hivatalos választ arra, hogy az ukrán tagság milyen hatásokkal járna az egyes tagállamokban élőkre nézve.

A kiszivárgott belsős brüsszeli dokumentum szerint ugyanis Ukrajna csatlakozásával a legtöbb, ma uniós támogatásban részesülő tagország nettó befizetővé válna, emellett minden államban 20 százalékkal csökkennének az agrártámogatások azzal, hogy Ukrajna az EU legnagyobb mezőgazdasági termelőjévé válna - mondta.

Hozzátette: így leginkább az európai mezőgazdászok helyett a "behemót" - sokszor tengerentúli tulajdonban lévő - ukrajnai agrárvállalatok érdekeit szolgálná a csatlakozás, s nem tisztázott az sem, hogy a rendkívül nehéz helyzetbe kerülő jelenlegi uniós gazdákat miként kompenzálnák majd.

Dömötör Csaba szerint az is érthetetlen, hogy Ukrajnának úgy hoznának létre "gyorsítópályát" - a legnagyobb vívmányaként a békét felmutató - Európai Unió felé, hogy az jelenleg hadviselő ország, amely területének egy jelentős részén orosz csapatok állomásoznak.

Az államtitkár úgy látja, sokat elmond a gyorsított eljárás arról is, hogy mit gondolnak Brüsszelben a demokráciáról akkor, amikor egy 70 ezer milliárdos kérdésről az emberek tájékoztatása és megkérdezése nélkül döntenének, Magyarországtól pedig elvárják, hogy "úgy döntsünk akár plusz befizetésekről is, hogy a nekünk járó pénzeket évek óta visszatartják".

Rámutatott: Magyarország ilyen szempontból példát mutat, hiszen nemcsak a kormány foglal állást, hanem jövő héten az Országgyűlés is határozati javaslat elfogadásáról dönthet, a nemzeti konzultáción keresztül pedig bárki elmondhatta, és még el is mondhatja véleményét Ukrajna EU-s csatlakozásával kapcsolatban.

Dömötör Csaba szerint a következő időszakban komoly nyomást gyakorolhatnak majd Magyarországra, és "bármi szóba jöhet, amit már megszokhattunk".

Nemcsak Brüsszelben fog "kiakadni a politikai nyomásmérő", Magyarországon is egyfajta "politikai black friday akcióba kezdett minden külföldről pénzelt aktivista csoport és baloldali politikus" és látványosan "meg akarják akadályozni, hogy bármiféle párbeszéd legyen az ukrán tagságról" - vélekedett.

Ezzel együtt "ha ők tízszeres erővel támadják a konzultációt, akkor mi százszoros erővel fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy minden magyar elmondhassa ebben a kérdésben a véleményét" - húzta alá Dömötör Csaba.