Takács Péter elmondta, hogy az Európai Unió országaiban minden száz fekvőbeteg közül 6-7 beteg érintett egy vagy több egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéssel. Magyarországon ez az arány 4 százalék volt, vagyis hazánkban az EU átlagánál kevesebb kórházi tartózkodással összefüggésben kialakuló fertőzést diagnosztizáltak - ismertette, hozzátéve, hogy az EU-ban a fekvőbetegek mintegy harmada kap legalább egy antimikrobiális szert, míg Magyarországon ez az arány 16 százalék volt, amely kedvező eredmény, hiszen az antimikrobiális szerek, antibiotikumok alkalmazása számos nem kívánt következménnyel járhat.

Az államtitkár ismertetése szerint az egészségügyi ellátás olyan pácienseket kezel, akik immunrendszere eleve legyengült, ráadásul az érintettek sokszor több különböző krónikus betegségben is szenvednek, így könnyen belátható, hogy a gyenge immunrendszerű, bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedőket a fertőzések is könnyebben elérik.

A lakosságon belül arányaiban egyre több az idős, gyenge védekezőképességű beteg - mondta az államtitkár.

Hangsúlyozta, hogy az antibiotikum-rezisztencia globális probléma, mely jelentősen hozzájárul az antibiotikumok hatásának ellenálló, multirezisztens kórokozók terjedéséhez.

A súlyos állapotú, invazív eszközökkel kezelt betegeket ellátó osztályokon ezért elkerülhetetlenek az ilyen kórokozók okozta kórházi fertőzések

- tette hozzá.

Az államtitkár ismertetése szerint Magyarországon a biztonságos betegellátás feltételei adottak, a protokollok betartása rendkívül fontos. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések jelenléte az aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátásban elkerülhetetlen, a fertőzések kockázatának csökkentésén, a megelőzésen számos szakember dolgozik - mondta.

Takács Péter nyilatkozata során felidézte, hogy az országos tisztifőorvos 2018-ban módszertani levelet adott közre a négy leggyakoribb, illetve a véráramfertőzések tekintetében a legsúlyosabb kimenetelű fertőzések - húgyúti fertőzések, érkatéterrel összefüggő véráramfertőzések, műtéti sebfertőzések, lélegeztetéssel összefüggő pneumóniák - megelőzésére. Ezeknek a felülvizsgálata rendszeres időközönként megtörténik - hangsúlyozta.

A fekvőbeteg-ellátó intézmények évente értékelik a kézhigiénés gyakorlatukat a WHO Kézhigiénés Önértékelő Rendszer alapján, az Egészségügyi Minisztérium rendeletének 2018. évi módosítása pedig számos intézkedést hozott ezen a téren, melyek közül az egyik legjelentősebb, hogy minden betegellátási és látogatói belépési ponton kézfertőtlenítő adagoló és alkoholos kézfertőtlenítő szer kell, hogy elérhető legyen, a magyar kórházakat pedig ezekkel már felszerelték - közölte, hozzátéve, hogy az úgynevezett infekciókontroll képzések és hatósági ellenőrzések folyamatosak.

Az államtitkár elmondta, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a fővárosi/vármegyei kormányhivatalok és a kerületi/járási hivatalok szorosan együttműködnek az egészségügyi szolgáltatók infekciókontroll/kórházhigiénés ellenőrzése területén, emellett az NNGYK és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) közös munkacsoportot működtet, amely jelenleg is dolgozik a hazai infekciókontroll-helyzet elemzésén és a stratégia fejlesztésén.

A biztonságos kórházi ellátás érdekében valamennyi állami hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket, de a kórházi fertőzések csökkentésének érdekében szükséges a lakosság, a betegek és a hozzátartozók együttműködése is - tette hozzá.

Takács Péter szerint fontos, hogy a betegek tartsák be az orvos utasításait az antibiotikumok szedésére vonatkozóan, valamint az egészségügyi szolgáltató előírásait is, amelyek óvják és védik őket és a kórházban lévő betegeket, dolgozókat a fertőzésektől.