Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke szerint Magyarországon nagyon jelentős kamatemelés történt az elmúlt időszakban, amit azonban a kettős kamatrendszer miatt nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem az Államadósság Kezelő Központ hajtott végre. Például az első hónapban mintegy ezermilliárd forintért jegyzett Magyar Állampapír Plusz kibocsátásával.

"Az, hogy ma Magyarországon, 4 és 5 százalékos éves kamattal lehet állampapírt venni, miközben a Magyar Nemzeti Banknál mínuszban lehet, vagy nullán lehet elhelyezni a betéteket, ugye ez a kettős kamatrendszer,

bazi nagy monetáris szűkítés hajtódott végre a gazdaság egy ágazata felé,

más kérdés, hogy szerintem ezzel egy kicsit most túllőttünk a célon, de ez egy nagyon-nagyon fontos monetáris szigorítás a lakossági szegmenst illetőleg, ez az én határozott véleményem" – fogalmazott.

Szabó László szerint éppen ezért nem tartható fenn hosszútávon az állampapírok és a bankok kamatai közötti jelentős különbség. A megoldást azonban nem az alapkamat emelése, hanem a később kibocsátandó állampapírok hozamainak csökkentése jelentheti.

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy

a monetáris kondíciók továbbra is nagyon támogatók Magyarországon.

"A monetáris kondícióknak, ugye az, hogy a megtakarítások esetében milyen kondíciók érvényesülnek, az csak egy szegmense, ugye emellett pedig van mind a vállalati szektorban, mind a háztartások esetében egy csomó hitelfelvevő, aki éppen beruházni szeretne mondjuk, vagy új lakást vásárolni, az ő esetükben pedig az a meghatározó, hogy éppen milyen hiteloldali feltételekkel szembesülnek, és e tekintetében, azt gondolom, soha ilyen kedvező helyzetben nem volt a magyar gazdaság. Elég megnézni, hogy a kkv-k jelen pillanatban 2,5 százalékon tudják finanszírozni magukat a Növekedési Hitelprogram Fixen keresztül. A lakosság esetében is nagyon alacsonyak a hitelkondíciók, tehát továbbra is nagyon támogató monetáris politikai környezet valósul meg" – emelte ki az ügyvezető igazgató.

Szabó László a kettős kamatrendszert szofisztikált megoldásnak nevezte.

"Szerintem tök jó, (…) mikrokönyvekben mondják, hogy ezt nehéz megvalósítani, nagyjából ezt ügyesen megcsinálta a magyar gazdaságpolitika. Azt mondtam kritikaként, hogy túllő a célon" – tette hozzá

A Hold Alapkezelő elnöke szerint előfordulhat, hogy sok tehetős ember, akinek akár irodaháza, vagy más jelentős ingatlana, vagyona van, a laza monetáris politika miatt olcsón, könnyen hozzáférhető hitellel terheli meg tulajdonát, majd pedig a pénzt a 2-3 százalékponttal magasabb kamaton kínált állampapírba helyezi el. "Ehhez nem nagyon kell gondolkodni, nyilván éppen ezért az 5 százalék le fog menni 3,5-re, hogyha nem változik a magyarországi kamatszint, mert hülye, aki nem csinálja meg" – mondta Szabó László.

Virág Barnabás azt mondta, ezeket

az anomáliákat folyamatosan vizsgálni kell,

a Magyar Állampapír Plusz kibocsátása óta ráadásul csak egy hónap telt el. "Tényleg csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor egy programot értékelünk, akkor nem lehet önmagában csak ilyen hozamokban és bázispontokban kifejezni a költségeket és a hasznokat. Szerintem ezt egy sokkal szélesebb, makrogazdasági stratégia oldaláról kell megközelíteni" – emelte ki.

Az MNB ügyvezető igazgatója a 10 évvel ezelőtti válságra emlékeztetett, amikor az ország államadósságának jelentős része külföldi kézben volt.