Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakciójának ülésére érkezik az ankarai parlamentbe 2020. február 12-én. Erdogan közölte: Törökország eltökélt, hogy február végéig visszaszorítsa az előrenyomuló szíriai kormányerőket a korábbi demarkációs vonalat jelentő török megfigyelőpontok mögé Idlíbben, az utolsó, még a lázadók kezén lévő szíriai tartományban.
Nyitókép: Burhan Ozbilici

Erdogan frontálisan nekimenne az Aszad-rezsimnek

Kiűzi a lázadó kézen lévő Idlib tartományba bejutott szíriai kormányerőket – ezzel fenyeget a török elnök. A Moszkvával való barátságos viszony ellenére Erdogan így ismét konfliktusba keveredhet az oroszokkal, akik Aszad szíriai elnök fő támogatói.

Több százezren menekültek már el Szíria utolsó, lázadó kézen lévő tartományban az otthonaikból. A Törökországgal határos északnyugati régióban az orosz támogatással behatoló kormányerők az utóbbi napokban megöltek 14 török katonát – akik az északi határsávban ütközőzónát kiépítő inváziós erőkben szolgáltak.

Recep Tayyip Erdogan török elnök ezek után

különleges erőket és tankokat küldött Idlibbe, és azzal fenyegetőzött, hogy „bárhol” lecsapnak a szíriai kormányerőkre.

„Célunk, hogy február végéig kiszorítsuk a rezsim erőit Idlib körzetéből” – mondta.

Aszad próbálkozása, hogy a kilenc éve tartó polgárháborút a törökök által támogatott ellenzék utolsó erősségének elfoglalásával és emellett a dzsihadista militánsok elleni támadással lezárja, kemény török ellencsapást provokált ki. A törökök azt állítják, hogy „101 kormánykatonát semlegesítettek”, a lázadók pedig lelőtték a kormányerők helikopterét. A török kormánykoalíció egyik tagja úgy fogalmazott: készen kell állniuk az Aszad-rendszer megdöntésére.

Az offenzíva miatt veszélybe került a törökök és oroszok eddig partnerinek mondott viszonya. Idlibben ugyanis egymással szembenálló erőket támogatnak.

Moszkva hosszú idő után első ízben élesen bírálta a törököket,

mert szerinte nem tartják be azokat az egyezményeket, amelyek célja, hogy mérsékeljék a harcokat Idlibben.

A fokozódó ellentét jó hír az Egyesült Államoknak,

amely egyre nagyobb nemtetszéssel figyelte NATO-szövetségese, Törökország és Moszkva kapcsolatát – melynek részeként a törökök orosz rakétavédelmi-rendszert is vásároltak.

Szerdán Ankarában járt az amerikai elnök különmegbízottja, akinek feladata az utóbbi évben jelentősen meggyengített Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni globális koalíció összefogása. A törökül is beszélő James Jeffrey egy interjúban azt ígérte, hogy Washington felújítja a hírszerzési információk megosztását és a hadi felszerelések átadását Törökországnak. Úgy fogalmazott: azért érkezett, hogy támogatást nyújtson a török katonáknak az Aszad-erők és az oroszok fenyegetése ellen.

Ezzel párhuzamosan viszont Erdogan török elnök szerdán telefonon beszélt Putyin orosz elnökkel és azt hangoztatták, hogy „teljességgel meg kell valósítani” azokat az egyezményeket, amelyeket a lázadók által ellenőrzött területről kötöttek.

A két éve, Szocsiban kötött egyezmény szerint Idlibben fegyvermentes övezetet kell létrehozni, ahonnan távozniuk kell az úgymond „radikális szélsőségeseknek”. Az orosz és török erők pedig közösen járőröznének.

Segélyügynökségek közben folyamatosan az Idlibben kialakult humanitárius válságra emlékeztetnek. A heves harcok nyomán az ENSZ szerint

700 ezer ember hagyta el otthonát

– attól félve, hogy a behatoló kormányerők kivégzik a hátramaradókat. Idlib útjain egymást érik a civilek matracokkal és ingóságaikkal megrakott autóinak konvojai, miközben a hőmérséklet gyakran fagypont alatt van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×