INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 26. szombat
Jusztina, Pál

jog

nagy-britannia

terror

Késeléses támadás helyszínénél rendőrök a London híd déli lábánál 2019. november 29-én. Többen megsebesültek, egy embert őrizetbe vettek a rendőrök.

Jogállami aggályok fékezik az új brit terrorellenes szabályozást

A brit kormány eltörölné a terror miatt elítéltek korai szabadon engedését - de a lépés jogellenes lehet. A kérdés azért vált ismét égetővé, mert valamivel több, mint két hónap után egy második, korán szabadult elítélt támadt késsel járókelőkre Londonban.

Gyors fellépést ígért Boris Johnson kormánya miután a hétvégén a 20 éves Sudesh Amman késsel támadt emberekre egy londoni bevásárló utcában. Mivel dzsihadista nézetei miatt a rendőrök megfigyelés alatt tartották, egy percen belül a helyszínen voltak és agyonlőtték.

Ammannak nem sikerült gyilkolnia, de azonnal felmerült a kérdés: hogyan lehet, hogy a terror-propaganda terjesztése miatt elítélt fiatalember 3 éves börtönbüntetése félidejében szabadulhatott, hogy napokkal később merénylettel próbálkozzon?

Az újraválasztott brit konzervatív kormány azzal próbálja mutatni, tettre készségét, hogy közölte:

a jövőben csak a büntetés kétharmadának letöltése után mérlegelhetik a terrorral összefüggésben elítéltek szabadon engedését

és a döntést csak a Feltételes Szabadon bocsájtásról döntő Testület hozhatja meg.

Ez váltaná ki az automatikus félidős szabadon engedést, ha az elítélt jó magaviseletet tanúsított. A brit igazságügyi miniszter szerint az új szabályozás a jövőbeli és a jelenlegi elítéltekre is vonatkozna. Az új törvények szerint még szigorúbban követnék nyomon a szabadon engedett radikálisokat és felülvizsgálnák, hogy elég hosszúak-e a börtönbüntetések.

Csakhogy az elképzelések

törvényellenesek lehetnek és felboríthatják a társadalom védelme és a jogállamiság közötti törékeny egyensúlyt.

Erre utalt Alexander Carlile, a terrorral összefüggő jogi kérdések volt kormányszakértője, a Lordok Háza tagja. Mint elmondta, szinte bizonyos, hogy a bíróságokon fogják tesztelni, meg lehet-e hosszabbítani már elítélt emberek börtönbüntetését.

„Ez amúgy sem megoldás, mert egyszer úgyis kijönnek a börtönből” – mondta.

Lord Carlile ugyanakkor nem elnézőbb hozzáállást sürgetett. Szerinte: keményebben kell ellenőrizni a már kiengedett radikálisokat, ahogy azt 2011-ig meg is tették.

A brit jogi szakértők nyilatkozataiból kitűnik, hogy ezúttal igaza lehet az ellenzéknek: pénzről van szó.

„A visszamenőleges ítélkezés fékezné a már amúgy is eldugult és túlterhelt” igazságszolgáltatást, mert az elítéltek egymás után fellebbeznék meg a büntetés-hosszabbítást” – közölte Anglia és Wales Jogi Társasága.

A jogász szervezet szerint „ha a feltételes szabadlábra engedés idejét őrizetben töltenék az elítéltek, akkor szabadulásuk idején már nem felügyelnék őket és így nem lenne lehetőség visszaküldeni őket a börtönbe, ha viselkedésük miatt erre szükség lenne”.

Mások azt jegyezték meg, hogy a terror miatt elítéltek félidős, automatikus szabadon engedését azért vezette be az amúgy szavakban rendpárti brit konzervatív kormány, mert

túlzsúfoltak lettek a börtönök, miután a költségvetési megszorítások miatt pénzt vontak ki a rendszerből.

Mindez sovány vigasz a brit földön elkövetett terrorcselekmények áldozatainak és hozzátartozóinak és nem ad választ arra: hogyan lehet elérni, hogy szakszóval élve „deradikalizálják” a szélsőséges ideológia által megihletett elítélteket?

Nyitókép: Késeléses támadás helyszínénél rendőrök a London híd déli lábánál 2019. november 29-én. Többen megsebesültek, egy embert őrizetbe vettek a rendőrök. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga

Kapcsolódó hang

A brit terror-szigorítást nehezíthetik a bíróságok
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018