„Hibáztunk” – ezt ismerte el a BBC arról a hírműsorba került bejátszásról, amelyből kivágták, ahogy a közönség kineveti Boris Johnson miniszterelnököt.

Az előrehozott brit választások kampányidőszaka különösen érzékeny periódus, ezért sokan elutasíthatják a BBC védekezését, hogy időt akart nyerni a klip megnyirbálásával és nem politikai döntést hozott.

A bejátszás a BBC-n sugárzott patinás Question Time vitaműsorból származik. Ebben minden héten egy stúdióközönség és a moderátor szorongathatja meg a pódiumon helyet foglaló politikai vezetőket és közéleti személyiségeket. Pénteken rendkívüli műsorban a pártvezérek voltak a vendégek, amikor egy nő Johnson miniszterelnöknek szegezte a kérdést:

„Mennyire fontos egy olyan pozícióban lévő embernek, mint Ön, hogy mindig igazat mondjon?”

A közönség azonnal nevetéssel és tapssal válaszolt, míg a miniszterelnök láthatóan kényelmetlenül érezve magát, megpróbált válaszolni.

A másnapi, délutáni BBC tévéhíradóban leadott bejátszásból már hiányzott a nevetés. A BBC először időhiányra hivatkozott, majd miután az interneten vírusszerűen terjedni kezdtek vélt elfogultságát bizonyító videók, kénytelen volt hibaként elismerni az esetet.

A botrányt egy, a Munkáspártot támogató Twitter-felhasználó robbantotta ki, amikor nem éppen udvarias szavakkal a világ tudtára adta, hogy a BBC másfél másodpercet nyerve kivágta a Johnsonra nézve kínos nevetést.

Nick Flaks később azt mondta, hogy ő amúgy „teljes mértékben támogatja a BBC-t és a közszolgálatiság gondolatát”. De, szerinte a szerkesztők egyre inkább feláldozzák a pontosságot a „pártatlanság” oltárán. Még azt is hozzátette, most már sajnálja, hogy a BBC az ő posztja nyomán „az összeesküvés-elméletek” célpontjává vált, „de csak magát okolhatja”.

Az ügy jó példa arra, hogy a közösségi média korában akár egy ember is – jogosan vagy sem – alááshatja mások vagy intézmények megítélését. A rivális Liberális Demokraták gyorsan panaszt is emeltek a BBC ellen a brit médiahatóságnál.

A kampány során ugyanakkor a közszolgáltató már elkövetett egy másik bakit: archív képsorokat mutattak egy megemlékezésről az idei, friss felvételek helyett.

Közben az ellenzéki Munkáspártot példátlanul erős támadás érte az egyik brit vallási vezetőtől. A kampány félidejében Ephraim Mirvis brit főrabbi vádolta meg a Labourt antiszemitizmussal. Fellépése azért lényeges, mert a brit vallási közösségek vezetői hagyományosan távol tartják magukat attól, hogy beavatkozzanak a választási hadjáratba.

A brit ortodox zsidó közösséget vezető rabbi a Times című lapban az írta: „új méreg vert gyökeret, amelyet a Munkáspárt legfelsőbb szintjén hagytak jóvá” és hogy a „brit zsidók döntő többsége aggódik, hogy a Labour nyerheti a decemberi választást”.

Maga a párt épp kedden adta ki „rasszizmus ellenes és vallási pártprogramját” és azt állítja, hogy leszámolt a párton belüli előítéletekkel. Ezzel szemben a brit esélyegyenlőségi hatóság is nyomozott az ügyben és drámai módon most a Labour Zsidó Tagozatának vezetője is a főrabbinak adott igazat. Egy másik, Munkáspárti zsidó szervezet szerint viszont nem a párt, hanem a brit szélsőjobb fenyegeti a brit zsidóságot.