Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nyitókép: Pixabay

Anya és apa helyett jön a szülő 1 és szülő 2

Komoly vitát kavart Franciaországban egy törvénymódosító javaslat, mely töröltetné az iskolákban használt hivatalos dokumentumokból az anya és apa szavakat, és azokat szülő 1- és szülő 2-vel váltaná fel. A kormánytöbbség által megszavazott változás ellen az ellenzék és számos civil szervezet is tiltakozik, és nem kizárt, hogy az a szenátusban elbukik majd.

Valérie Petit, a kormányzó Köztársaság lendületben párt parlamenti képviselője problematikusnak tarja, hogy az iskolákban használatos hivatalos, beiratkozáshoz, értkeztetéshez vagy különböző engedélyezésekhez szükséges, a szülők által kitöltendő és aláírandó űrlapokon „anya” és „apa” szavak szerepelnek.

Szerinte ezek

a „jelölések” nem veszik figyelembe az azonos neműek alkotta családokat, ezért a jövőben a ”szülő 1” és „szülő 2” („parent 1” és „parent 2”) megnevezések bevezetését javasolta,

amit a képviselőház kormánypárti többsége néhány napja meg is szavazott.

Az eset azért tanulságos, mert amikor 2013-ban Christiane Taubira akkori igazságügyminiszter megalkotta az azonos neműek házasságáról és örökbefogadásáról szóló törvényt, az azt ellenzők már akkor figyelmeztettek:

a jogszabály egyik következményeként előbb-utóbb törölni fogják a hivatalos dokumentumokból az apa és anya szavakat.

Taubira akkor határozottan kizárta ezt a lehetőséget, de Emmanuel Macron hatalomra kerülésével a helyzet megváltozott. Amint számos elemző az elmúlt másfél évben megfogalmazta: vezetése alatt Franciaország amerikanizálódása felgyorsult.

Az amerikanizálódás problematikája ugyanis az utóbbi néhány évben visszatérő téma francia értelmiségi körökben,

a Le Figaro napilap például nemrég „Amikor az amerikai félresiklások veszélyeztetik Franciaországot” címmel foglalkozott a kérdéssel egyik hétvégi mellékletében.

Egy sokak által hangoztatott megállapítás úgy szól, hogy az Egyesült Államokban egyre több a faji, etnikai vagy szexuális orientáció alapján létrejött szervezet vagy egyesület, melyek egyre radikálisabb, a többségi társadalommal szembehelyezkedő nézeteket vallanak.

Ez a folyamat a franciák szerint megfertőzte az amerikai egyetemi oktatók és hallgatóik egy jelentős részét, akik ezeket az ideológiákká összeállt nézeteket a világ minden tájára exportálják.

Márpedig itteni értelmiségiek és kutatók úgy vélik, ez az ideológia-export Franciaországban a társadalmi békét is veszélyeztetheti. Példa erre a francia szülők jelentős részének a tiltakozását kiváltó, a társadalmat azóta is megosztó gender elmélet "honosítása", melyet amúgy 2011-ben Nicolas Sarkozy elnöksége alatt vezettek be az iskolai oktatásba.

A Valérie Petit által benyújtott indítvány tehát az amerikanizálódás újabb jeleként értelmeződik, ráadásul külön érdekesség, hogy azt

nem csak az ellenzék bírálja, de az oktatási miniszter, sőt az Azonos nemű szülők egyesülete sem támogatja.

Ez utóbbi képviselője egy jobboldali honatya elképzelésével ért egyet, aki azt javasolja, hogy az anya és apa szavak duplán szerepeljenek a hivatalos űrlapokon. Így szerinte a fölösleges szavak kihúzhatók, és lehet majd választani például anyát és anyát vagy apát és apát.

A játszma még nem tekinthető lefutottnak,

egyrészt mert az indítványon a szenátus még változtathat. Másrészt több pszichológus is megszólalt mondván, folyamatban van ugyan a nemi különbségek teljes eltüntetése a hivatalos iratokból, de ez a különbség a gyermekek személyiségfejlődésében rendkívül fontos elem, hiánya szorongáshoz, zavarokhoz vezet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×