Az állami tévécsatorna hétfő reggeli adásában úgy vélte,hogy a magyar alaptörvény a harmincas évek fasiszta ideológiájának szellemét idézi fel. Az országgyűlési szavazásról szóló tudósításban már csak a jobboldali jelző szerepelt.

Nem így a müncheni Süddeutsche Zeitung keddi kommentárjában, amely szerint "a paragrafusok gyűjteménye a nacionalista ideológia szellemét honosítja meg, és egyeseket a két világháború közti Európa fasiszta retorikájára emlékeztet." A Süddeutsche Zeitung egy további cikkében magyar ellenzékieket idéz, akik az alaptörvény elfogadását a diktatúra bevezetésének tekintik.

A szintén a bajor fővárosban megjelenő Münchner Merkur című lap Orbán Viktor fényképével illusztrált kommentárjában azt emeli ki, hogy az Országgyűlés olyan paragrafusgyűjteményt szavazott meg, amely a következő kormányokat gyakorlatilag cselekvésképtelenné teszi, és olyan költségvetési tanácsot ültet az ország nyakára, amely kilenc éven át elgáncsolhatja az államháztartási intézkedéseket.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung több cikket is szentel a magyar alaptörvénynek. Az egyik, egy bécsi keltezésű, Reinhard Olt tollából származó beszámoló jellegű írás behatóan elemzi a paragrafusokat. Másik, a lap címoldalán megjelent vezércikkében Olt úgy véli, hogy az alaptörvény Orbán Viktor kézjegyét viseli magán, majd megállapítja, hogy nyugati megfigyelőknek az új magyar alaptörvény ugyan avíttnak tűnhet, de a magyarok zöme, csakúgy, mint a szomszéd országokban élő magyarság, nemzeti hitvallásnak tekinti, és a bírálók állításaival ellentétben egyetlen olyan kitétel sem található benne, amely beleütközne az európai alapértékekbe.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárja szerint az új magyar alaptörvény lehetővé teszi a határozott kormányzást, amely mindenképpen hasznára válik a gazdasági ronccsá vált Magyarországnak, és hasznára válik az Orbánt követő, bármilyen politikai színezetű kormányoknak is. A tekintélyes német napilag vezércikkírója cáfolja azokat az állításokat is, hogy az új alaptörvényt csak népszavazás szentesítheti, ugyanis "a kommunizmus bukása óta eltelt időszakban Európa 23 államában lépett érvénybe új alkotmány, de csak tízben tartottak népszavazást róluk".