eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt (EPP) által újraválasztásra jelölt eddigi elnöke a választás előtt az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Ursula von der Leyen: nem adhatjuk fel a vallási fanatizmus elleni küzdelmet

Az Európai Bizottság elnöke a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett, több halálos áldozattal járó iszlamista terrortámadás tizedik évfordulóján azt hangsúlyozta, hogy szüntelenül küzdeni kell a terrorizmus és a vallási fundamentalizmus ellen.

Ursula von der Leyen az X-en közzétett bejegyzésében kijelentette: a Charlie Hebdo szerkesztőségének több tagját Franciaország és Európa által képviselt értékek miatt gyilkolták meg, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a demokrácia, a pluralizmus. Hangsúlyozta: "Tiszteljük emléküket, és küzdjünk fáradhatatlanul a terrorizmus és a vallási fundamentalizmus ellen!".

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a közösségi oldalán közzétett üzenetében azt írta, tíz évvel ezelőtt a szólásszabadság elleni támadás egyesítette a világot. A szolidaritás és az ellenállás szelleme kell, hogy vezessen minket a gyűlölet és a terrorizmus ellen a szabadság elérése érdekében" - fogalmazott Roberta Metsola, majd hozzátette:

"tisztelgünk a Charlie Hebdo meggyilkolt újságírói és karikaturistái előtt".

2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol tizenkét embert megöltek és tizenegyet megsebesítettek. Az alig két percig tartó vérengzésben 34 lövéssel a lap hét legfőbb karikaturistáját, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték. A támadókat két napig üldözték. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt Párizs egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat. A három napig tartó támadásokban 17-en vesztették életüket, köztük három rendőr, és huszonegyen sebesültek meg.

Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 28. 21:02
×
×
×
×