Az azerbajdzsáni COP29-elnökség közölte, hogy szombat délután közzétesz egy végleges kompromisszumos javaslatot, majd azt az esti órákban a plenáris ülésen nyújtja be jóváhagyásra. A vitás kérdések központjában az áll, hogy mennyivel kellene növelni a fejlődő országokba irányuló pénzügyi támogatásokat, és ezt ki finanszírozza.

A tárgyalófelek egész szombatra virradó éjjel dolgoztak az újabb kompromisszumos javaslaton, és napközben ismét összeültek, de az afrikai és a kis szigetországok az újabb felajánlásokat is elutasították. A Kis Szigetállamok Szövetségének (Alliance of Small Island States) képviselői végül el is hagyták a tárgyalótermet.

BREAKING: the small island states & least developed countries have walked out of #CoP29.
No deal is better than a bad deal, one that in some respects arguably goes back even relative to #CoP28… Huge…
Will this CoP be a bigger failure even than Copenhagen? It’s now possible. pic.twitter.com/sFlxLu2HU0

— Rupert Read ? ? (@GreenRupertRead) November 23, 2024

"A jelenlegi megállapodás számunkra elfogadhatatlan. Beszélnünk kell a többi fejlődő országgal, és el kell döntenünk, hogy mit tegyünk" - mondta Evans Njewa, a Legkevésbé Fejlett Országok nevű csoport elnöke. Susana Mohamed kolumbiai környezetvédelmi miniszter pedig csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot az újabb ajánlattal kapcsolatban.

A pénteken született utolsó hivatalos tervezet 2035-ig évi 250 milliárd dollárt ígért, ami több mint kétszerese a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de messze elmarad a szakértők szerint szükséges évi több mint 1000 milliárd dollártól. Az AP hírügynökség értesülése szerint a szombaton megvitatott tervezet 300 milliárd dollárról szólt. A fejlődő országok delegációinak szombaton haza kell térnie. Mohamed Adow, a klímaváltozással foglalkozó Power Shift Africa agytröszt munkatársa szerint emiatt nagy a kockázata annak, hogy végül olyan kompromisszumba kell belemenniük, amely nem elegendő a klímaváltozás elleni küzdelemre.

Cedric Schuster, a Kis Szigetállamok Szövetsége szamoai elnöke közleményben kérte a COP29 elnökségét, hogy hallgassa meg érveiket, miután - mint fogalmazott -

"nem voltak részesei annak a vitának, amelyből ezek a kiegyensúlyozatlan szövegek születtek".

A 2015-ös párizsi tárgyalásokon elért megállapodás értelmében a gazdag országok kötelesek segíteni a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat. A fejlődő országok 1300 milliárd dollárt kérnek az aszályokhoz, az árvizekhez, a tengerek emelkedéséhez és a szélsőséges hőséghez való alkalmazkodás elősegítésére, a szélsőséges időjárás okozta károk megtérítésére, valamint a tiszta energiára való átállásra.

"Nem fogjuk hagyni, hogy a legkiszolgáltatottabbakat, különösen a kis szigetországokat becsapja az a néhány új, gazdag, fosszilis energiahordozókkal rendelkező ország, amelyek sajnos ebben a szakaszban az azerbajdzsáni elnökség támogatását élvezik" - jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter konkrét országok megnevezése nélkül.

Európa "vállalni akarja felelősségét, de olyan ígéreteket kell tennie, amelyeket be is tud tartani" - tette hozzá Baerbock.

A klímaaktivisták szombaton is folytatták tiltakozásukat a COP29 helyszínén ambiciózusabb pénzügyi megállapodást követelve, és azt sürgetve, hogy az országok fokozatosan hagyjanak fel a bolygót felmelegítő fosszilis energiahordozók használatával.

Activists are #holdingtheline ahead of the 8pm plenary in #Baku There are folks who haven’t gone home in 24 hours. They are standing tall and bold because they know the decisions made in these halls is going to adversely affect our communities back home #COP29 pic.twitter.com/GxZXaY3FrH

— Demand Climate Justice (@gcdcj) November 23, 2024