Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
COP29, az ENSZ bakui klíma konferenciájának résztvevői.
Nyitókép: wikipédia

Kudarccal végződhet a bakui klímakonferencia

Nő a feszültség az ENSZ bakui klímakonferenciáján, miután a tárgyalások utolsó napján, pénteken nem sikerült kompromisszumos megállapodásra jutni az éghajlatváltozás megfékezésére és az ahhoz való alkalmazkodásra szánt finanszírozásról.

Az azerbajdzsáni COP29-elnökség közölte, hogy szombat délután közzétesz egy végleges kompromisszumos javaslatot, majd azt az esti órákban a plenáris ülésen nyújtja be jóváhagyásra. A vitás kérdések központjában az áll, hogy mennyivel kellene növelni a fejlődő országokba irányuló pénzügyi támogatásokat, és ezt ki finanszírozza.

A tárgyalófelek egész szombatra virradó éjjel dolgoztak az újabb kompromisszumos javaslaton, és napközben ismét összeültek, de az afrikai és a kis szigetországok az újabb felajánlásokat is elutasították. A Kis Szigetállamok Szövetségének (Alliance of Small Island States) képviselői végül el is hagyták a tárgyalótermet.

"A jelenlegi megállapodás számunkra elfogadhatatlan. Beszélnünk kell a többi fejlődő országgal, és el kell döntenünk, hogy mit tegyünk" - mondta Evans Njewa, a Legkevésbé Fejlett Országok nevű csoport elnöke. Susana Mohamed kolumbiai környezetvédelmi miniszter pedig csalódottságának és elégedetlenségének adott hangot az újabb ajánlattal kapcsolatban.

A pénteken született utolsó hivatalos tervezet 2035-ig évi 250 milliárd dollárt ígért, ami több mint kétszerese a 15 évvel ezelőtt kitűzött 100 milliárd dolláros célnak, de messze elmarad a szakértők szerint szükséges évi több mint 1000 milliárd dollártól. Az AP hírügynökség értesülése szerint a szombaton megvitatott tervezet 300 milliárd dollárról szólt. A fejlődő országok delegációinak szombaton haza kell térnie. Mohamed Adow, a klímaváltozással foglalkozó Power Shift Africa agytröszt munkatársa szerint emiatt nagy a kockázata annak, hogy végül olyan kompromisszumba kell belemenniük, amely nem elegendő a klímaváltozás elleni küzdelemre.

Cedric Schuster, a Kis Szigetállamok Szövetsége szamoai elnöke közleményben kérte a COP29 elnökségét, hogy hallgassa meg érveiket, miután - mint fogalmazott -

"nem voltak részesei annak a vitának, amelyből ezek a kiegyensúlyozatlan szövegek születtek".

A 2015-ös párizsi tárgyalásokon elért megállapodás értelmében a gazdag országok kötelesek segíteni a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett országokat. A fejlődő országok 1300 milliárd dollárt kérnek az aszályokhoz, az árvizekhez, a tengerek emelkedéséhez és a szélsőséges hőséghez való alkalmazkodás elősegítésére, a szélsőséges időjárás okozta károk megtérítésére, valamint a tiszta energiára való átállásra.

"Nem fogjuk hagyni, hogy a legkiszolgáltatottabbakat, különösen a kis szigetországokat becsapja az a néhány új, gazdag, fosszilis energiahordozókkal rendelkező ország, amelyek sajnos ebben a szakaszban az azerbajdzsáni elnökség támogatását élvezik" - jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter konkrét országok megnevezése nélkül.

Európa "vállalni akarja felelősségét, de olyan ígéreteket kell tennie, amelyeket be is tud tartani" - tette hozzá Baerbock.

A klímaaktivisták szombaton is folytatták tiltakozásukat a COP29 helyszínén ambiciózusabb pénzügyi megállapodást követelve, és azt sürgetve, hogy az országok fokozatosan hagyjanak fel a bolygót felmelegítő fosszilis energiahordozók használatával.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×