A 444 a nyugat-európai átoltottsági helyzetről készített összeállítást.

Ebből kiderül,

a nagykorú portugálok 99 százalékának van legalább egy oltása,

92 százalékának kettő. Az év elején még tombolt a koronavírus az országban, tömve voltak a kórházak betegekkel, az egekbe szöktek a halálozási számok.

A szomszédos spanyolok is hasonló meglepetést okoztak (ott a 18 éven felüliek 91 százaléka kapott legalább egy oltást), erősen oltott még Izland, Norvégia, Dánia, Finnország vagy Hollandia.

Németországban és Ausztria viszont irigykedhet, a németek még csak-csak teljesítenek valahogy a nagykorúaknál (84 százalék), a teljes népességnek viszont mindössze 70 százaléka kapott legalább egy oltást, ráadásul a területi különbségek sem kicsik. Az osztrákoknál a felnőttek 75, a lakosság 69 százaléka kapott legalább egy oltást.

Szociológusok szerint a spanyoloknál növelhette a hajlandóságot, hogy sokszor többgenerációs családok élnek egy háztartásban. Ezért a fiatalok is kevésbé hezitáltak, amikor sorra kerültek, ráadásul külön videós kampányt is indítottak számukra.

Portugáliában egy volt katonai parancsnokra bízták az oltás szervezését, ő 30-40 "járványológussal" dolgozott, politikussal viszont eggyel sem. ennek fontosságát maga hangoztatta is.

A két déli országban történelmi okai is vannak az oltások iránti bizalomnak.

Míg Portugáliában már telt házas meccsek vannak hetek óta, az osztrák lezárás - amely az oltottakra is kiterjed - december közepéig tart. Németországban pedig hosszas gondolkodás után döntötték el, hogy a kórházi terhelés mértékéhez kötik a korlátozásokat.

A számok azt mutatják, hogy Nyugat-Európa németül beszélő részén - ebbe Svájc német kantonjai is beletartoznak - a legalacsonyabb az átoltottság mértéke.

Egy németországi reprezentatív kutatás az alacsony iskolázottsággal magyarázza az oltásellenességet, más szociológiai vélekedések szerint viszont a '68-as mozgalomhoz kötődő rétegben ült meg.

Az oltásellenesség gyakran együtt jár a bevándorlóellenességgel, és ezek az emberek általában nem nagyon bíznak a politikusokban, a kormányban, a médiában és egyáltalán az egészségügyi rendszerben sem.