Infostart.hu
eur:
385.56
usd:
329.37
bux:
120210.09
2026. január 21. szerda Ágnes
Alexander Van der Bellen osztrák elnök beszél a regionális vezetőket tömörítő környezetvédő szervezet, az R20 Osztrák Világcsúcs konferenciájának megnyitóján a bécsi államfői rezidencián, a Hofburg-palotában 2024. június 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Közpolitikai felfordulás Ausztriában - Teljessé vált az egymásra mutogatás

A kormányalakítás kudarcára a múlt év végén a szakértők túlnyomó többsége sem számított. A három párt vezetője a viták ellenére sikert ígért. Az új évet köszöntve Alexander Van der Bellen államfő is optimistán nyilatkozott. Ezek után szinte derült égből villámcsapásként hatott, hogy nem jön létre a háború utáni Ausztria első hárompárti koalíciója.

Az osztrák felfordulás közvetve a szeptember végi parlamenti választásokkal kezdődött. A fölényesen győztes, addig ellenzéki radikális jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) ugyanis a többi parlamenti párt nem volt hajlandó koalícióra lépni - pedig ez matematikai kényszer volt a nyertes számára a kormányalakításhoz -, köztük Karl Nehammer kancellár pártja, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) sem.

A hogyan továbbiról az államfő, Alexander Van der Bellen döntött, és a Néppárt választási kudarca ellenére október 22-én a kancellárt bízta meg kormányalakítással.

Ezt követően november elején kezdődtek meg az egyeztetések Nehammer pártja, valamint az addig egyaránt ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a törvényhozás legkisebb pártja, a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) között.

A tárgyalások azonban az újév első hetében - elsősorban a súlyos költségvetési hiány enyhítését célzó törekvések jelentős eltérése miatt - zátonyra futottak. A tervezett koalíciót ennek nyomán a legkisebb partner, a NEOS robbantotta fel. Beate Meinl-Reisinger szerint nem sikerült megállapodásra jutni a szükséges reformokról, ezért viszont a "nagyokat", a Néppártot és a szociáldemokratákat tette felelőssé .

Elemzők szerint a kudarc nemcsak Nehammer kancellár, de közvetve Van der Bellen államfő veresége is.

A tényleges győztes valójában a többiek által "kiközösített" Szabadságpárt, amelynek vezetője, Herbert Kickl a parlamenti választások eredményére utalva már korábban is eleve a "vesztesek koalíciójáról" beszélt.

A kudarcot közvetve az elnök is beismerte. Alexander Van der Bellen a NEOS döntése kapcsán rövid nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a hárompárti kísérlet "immár történelem".

Az államfő ugyanakkor egyelőre kitart amellett, hogy a kormányalakítási egyeztetéseket "a liberális demokrácia védelme érdekében" a Néppártnak és a szociáldemokratáknak folytatniuk kell.

Az újabb megbízást a két párt vezetője, Karl Nehammer és Andreas Babler egyaránt elfogadta, noha a parlament alsóházában, a Nemzeti Tanácsban együtt mindössze egy fős többséggel rendelkeznek.

A történtek nyomán elemzők továbbra is nehéz kormányalakítási tárgyalásokra számítanak. Ezt valószínűsíti az is, hogy a három párt közötti megosztottság forrása értékelések szerint nem a NEOS, hanem mindenekelőtt a szociáldemokrata párt volt. Az SPÖ ugyanis a költségvetési gondok enyhítése érdekében jelentős adóemeléseket követelt, amit a két partner - elsősorban a kancellár pártja - elutasított.

Van der Bellen államfő ennek ellenére azt hangsúlyozta, hogy a kormányalakításnak gyors ütemben, "késlekedés nélkül" kell haladnia.

Nehammer kancellár videóüzenetében "a politikai közép konstruktív erőihez" fordulva vázolta fő törekvéseit a gazdaság, a migráció, illetve az integráció területén.

A szociáldemokraták vezetője, Andreas Babler a NEOS-t vádolta a hárompárti koalíciós kísérlet kudarcáért. A partner ÖVP-t ugyanakkor közvetve arra szólította fel, hogy tegyen meg mindent a kormányalakítás sikere érdekében.

A valószínű kompromisszumok ellenére szakértők szerint

felmerülhet a tervezett kétpárti koalíció kibővítése a Néppárt korábbi koalíciós partnerével, a Zöld Párttal. Ugyanakkor nem kizárt az esetleges új választások kiírásának lehetősége sem.

Ennek azonban elemzők a legkisebb esélyt adják, utalva az idő szorítására, ennek kapcsán főként a súlyos költségvetési gondokra.

Megítélésük szerint a NEOS kilépése nyomán az ÖVP és az SPÖ az idő, illetve a siker nyomása alatt áll.

A történtekre reagált a Szabadságpárt elnöke, Herbert Kickl is, aki szerint a NEOS kilépése az utolsó momentum volt egy eleve kudarca ítélt kísérlet zátonya futásában. A pártelnök azonnali lemondásra szólította fel Karl Nehammert mind kancellári, mind pártelnöki tisztségéről.

Az FPÖ szerint Nehammer "görcsösen ragaszkodott a kancellári székhez, és ezzel válságba sodorta Ausztriát".

Az események nyomán elemzők egybehangzó következtetése, hogy Ausztria rendkívül nehéz hetek előtt áll.

Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×