INFORÁDIÓ
2022. augusztus 11. csütörtök
Tiborc, Zsuzsanna

koronavírus

vakcina

kutatás

mta

Technikus a Csula Oltóanyagkutató Központ bangkoki laboratóriumában, ahol a Csulalongkorn Egyetem kutatócsoportja Kiat Ruxrungtam professzor vezetésével koronavírus elleni védőoltás kifejlesztésén dolgozik 2020. május 25-én. Az egereken elvégzett sikeres tesztek után majmokon folytatják a tesztelést, majd ha azok is eredményesek lesznek 10 ezer oltóanyagot ötezer önkéntesen próbálnak majd ki. A vakcina hatékonyságát igazoló eredmények szeptemberre várhatók.

Ez a hat vakcinajelölt áll a legjobban a koronavírus elleni versenyben

Infostart

Soha ennyi laikus nem követte a vakcinakutatás legújabb eredményeit és megoldásait, mint a koronavírus járvány idején, ezért a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére Poór Gyula akadémikus készített egy összefoglalót a legfontosabb tudnivalókról és a SARS-CoV-2 kórokozó elleni védőoltás kapcsán indult kutatási verseny aktuális állásáról.

Eddig hat vakcinajelölt vegyület fejlesztőinek sikerült a WHO által is számon tartott, előrehaladott III. klinikai fázisba eljutnia az új típusú koronavírus elleni védőoltás kifejlesztéséért folyó versenyben – olvasható az mta.hu-n közzétett, a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére Poór Gyula által készített összefoglalóban.

A hat vizsgálatból hármat egyesült államokbeli gyógyszercégek, egyet angliai – Oxfordi Egyetem Edward Jenner Intézet –, kettőt pedig kínai cégek végeznek. Az őszre tömeggyártásba vonni tervezett orosz vakcina hatásmechanizmusának, laboratóriumi és klinikai tesztelésének részleteit eddig nem hozták nyilvánosságra egyetlen szakmai fórumon sem – ami a koronavírus-járvány miatt idén megindult nagy fokú tudásmegosztással szemben elég szokatlan.

A WHO 2020. július végi jegyzéke

összesen 27 ígéretes klinikai vizsgálatot és 139 preklinikai kutatást tartott nyilván.

A vakcinaversenyben nemcsak azon versengenek kutatók, hogy kié lesz első, hanem az is számítani fog, hogy melyik gyártóé a leghatékonyabb vagy épp a legolcsóbb. A hatékonyság kapcsán pedig az egyik legégetőbb kérdés, hogy az, hogy melyik oltóanyag lesz jó a különböző és gyakran mutálódó vírustörzsek ellen, mennyire tudják biztonságosan fertőzésképtelenné tenni a vírust, milyen erős és milyen tartós immunválaszt vált majd ki, és lesznek-e a vakcinációnak mellékhatásai. Ahogyan az sem lesz mindegy, hogy elég lesz-e egy-két oltás a végleges immunizációhoz, vagy pedig többszöri, akár az influenzához hasonlóan szezonálisan beadandó védőoltásra szorul majd az emberiség. Ugyancsak megoldást kell majd adniuk a fejlesztőknek arra az ellentmondásra is, hogy

bár az idősek és a krónikus betegek a veszélyeztetettebbek, az ellenanyagot mégis egészséges 18-55 év közötti önkéntesekkel tesztelik,

épp ezért kérdéses az is, hogy a két előbbi csoport tagjai hogyan reagálnak majd a szerre.

Az összefoglaló kitér arra, hogy a vakcinafejlesztések történhetnek hagyományos módon, vagyis élő, gyengített (attenuált) vagy elölt (inaktivált) teljes vírust tartalmazó oltóanyaggal, de alkalmazhatnak immunválaszt kiváltó vírusfehérje-alegységeket, az epitópot tartalmazó peptidet vagy vírusszerű részecskéket (virus-like particle, VLP) is.

Új és ötletes megoldásnak tartja az akadémikus azt, amikor egy biztonságos, nem fertőző másik vírusba (például adenovírusba) mint vektorba genetikai módosítással beépítik a koronavírus DNS-ét, ami replikálódhat, vagy nem az oltás után, de transzkripciót (messenger RNS, mRNS) és transzlációt (koronavírus-fehérje) követően immunválaszt vált ki (vírusvektor-vakcina).

Hasonló a DNS-vakcina, amikor bakteriális DNS-be, plazmidokba építik be a koronavírus fehérjét kódoló DNS-ét, vagy az mRNS-vakcina, amikor az átírt mRNS-ről közvetlenül szintetizálódik a vírusfehérje. Ez utóbbi előnye a DNS-vakcinával szemben, hogy nem kell a sejtmagba juttatni, de mivel az RNS nem stabil, be kell csomagolni, például egy nanopartikulum-lipid burokba. A vázolt technikák a gyártás nehézségeiben és költségeiben egyaránt jelentősen eltérnek egymástól, és különböző erősségű immunválaszt indukálnak, ami az oltás ismétlését, illetve adjuváns – vagyis hatásnövelő alkotóelem – alkalmazását teheti szükségessé.

A jelenleg legígéretesebbnek tartott hat vakcinajelölt fele inaktivált vírussal, kettő mRNS-vakcinával, egy pedig nem replikálódó vírusvektor-vakcinával operál.

Érdekesség, hogy a vakcinát már őszre ígérő, bejegyzett orosz fejlesztésről a III. fázisú vizsgálat kapcsán a WHO nem tesz említést, ami azzal függhet össze, hogy eddig semmilyen folyóiratban, szakmai fórumon nem ismertették.

Poór Gyula szerint az elérhető, megbízható adatok

a vakcinák tömeges gyártását és hozzáférését a jövő év közepére teszik.

Mint írja, előrehaladott klinikai vizsgálat alatt álló, hazai fejlesztésű Covid-vakcináról egyelőre nincs információnk, ugyanakkor a passzív immunizálást jelentő rekonvaleszcens vérsavót (plazmaterápia) több súlyos betegen alkalmazták sikerrel a magyar orvosok. A magyar kormány az Oxfordi Egyetem fejlesztés alatt álló vakcinájára kötött ötmillió adagra vonatkozó szerződést, mely nem replikálódó vírusvektor-vakcina, és várhatóan egyszeri oltást igényel. Arra is felhívta a figyelmet, hogy továbbra is fontos az egyéni járványvédelmi intézkedések – kézmosás, maszkviselés, távolságtartás – betartása, még akkor is, amikor már széles körben elérhetők lesznek a védőoltások.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018