Szívesen kívánok mostanában boldog új negyedszázadot simán csak boldog új év helyett, mert belefogunk egy olyan időszakba, amelyre egyébként vissza is tudunk tekinteni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aczél Petra kommunikációs szakértő. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektorhelyettese szerint az elmúlt 25 évben rendkívüli nagyságrendű változás történt. Példaként említette a kommunikáció gyorsulását vagy akár azt is, hogy ma már egy szakdolgozatot is megír pár perc alatt a mesterséges intelligencia. A következő 25 évre pedig azt jósolja, hogy lassabban fog megváltozni minden, ami fizikai, ami anyaghoz kötött, viszont minden, ami információval, gondolkodással, versennyel kapcsolatos, az gyorsabban fog fejlődni. „Sokan azt mondják, hogy a legdöntőbb a kulcs a mesterséges intelligencia lesz. Én azt gondolom, hogy mindig is az ember a kulcs. Nem a technológia a kulcs, hanem hogy az ember mennyire szolgáltatja ki magát, vagy mennyire marad ura mindennek” – mondta Aczél Petra.
Fontos következményként említette, hogy egyre tovább fogunk élni, mert az egészségügyben is újabb áttörések jöhetnek, a mesterséges intelligencia alkalmazása, az „adatorvoslás” ezen a területen is nagy változásokat hozhat. Az oktatás is megváltozik A szakember szerint, az egyetemi oktatás majdnem hétszáz éve megszokott rendje is átalakul, mert ma már a diáknak nem kell elmennie az információért, a tudásért az intézménybe, ezért ki kell azt találni, hogy mit ad az egyetem a hallgatónak, amiért érdemes oda járni. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a fejlődés nem mindig egyenesen megy előre, lesznek „megállások, meg visszafordulások”.
Szó esett arról is, hogy a mesterséges intelligencia térhódításával párhuzamosan jelentős igény mutatkozik a szabályozására is, és Aczél Petra szerint már több olyan területen is született itthon is jogi keret, amelyre korábban senki sem gondolt volna: példaként az iskola mobiltilalmat vagy a külföldi sportfogadási oldalak korlátozását említette. „Azt persze nem tudja senki, hogy ez-e feltétlen a jó megoldás, de a szabályozásnak bátornak kell lennie, kell, hogy legyen saját prioritása, és egy értékalapú döntés mellett tegye le a voksát” – mondta a rektorhelyettes.
A mai fiatalokra váró kihívások közül azt emelte ki, hogy a jövőben meglepő módon nem specifikus készségekre lesz elsősorban szükség, hanem sokkal inkább kíváncsiságra, „aktív, éber, tevékeny odafordulásra. Nem a válaszokra, hanem sokkal inkább a jó kérdésfeltevésre kell felkészíteni a diákokat is.”
Aczél Petra arról is beszélt, hogy a fejlődés üteme nem látható pontosan előre, a korábbi jóslatok egy jelentős része sem vált be, hiszen például nem árasztottak még el minket a robotok, nem szabadultak fel tömegével munkakörök. Az ugyanakkor látszik, hogy a technológiai egyre több munkafeladatot tud átvenni, és ennek az is lehetne a következménye, hogy kevesebb emberi munkavégzésre lesz szükség. Ennek ellenére a szakember szerint nem fogunk kevesebbet dolgozni, de még ki kell találni, hogy mit fognak csinálni az emberek a felszabaduló idejükben. De maga a munkavégzés is megváltozik, hiszen a fiatalabb generációnál már természetes a projekt alapú távmunka, amikor nem is munkahelyen vannak, hanem projektekhez csatlakoznak a világ bármely pontjáról.
A félelmek
Aczél Petra szerint mai szülői generációnak a legfőbb és megalapozott félelme, hogy nem tud kommunikálni már a saját gyermekei generációjával. Márpedig a fiatalok körében rendkívüli módon nő a mentális és pszichés problémák előfordulása, általánossá válik a pánikbetegség, a szorongás, az alvászavar, a figyelemzavar. A generációknak vannak tipikus betegségei, a mai fiataloknak egyértelműen a pszichés problémák. Erre erősít rá, hogy ez a generáció már megélte a Covid-lezárásokat, az ukrajnai háborút, de hatott rá még a 2008-as gazdasági válság is. „Ezért lettek például ennyire népszerűek a fesztiválok, mert a mostani generáció tudja, hogy csak az az övé, ami élmény. Tehát, hogy mindent el lehet veszteni” – mondta.
A mai kisgyerekek ráadásul a szakértő szerint rossz mintát látnak a szüleiktől, például a médiahasználatnál 80 százalékban a szülő viselkedésén múlik, hogy a gyerek hogy kezdi el használni az okoseszközöket, márpedig ma már mindenkinek ott van a mobil a közelében, és nem is kell kézbe tartani, már a közelsége is 20 százalékban elvonja a figyelmet az aktuális cselekvésről. Rossz minta, amikor a szülő azt mondja, „figyelek, csak megírom még ezt az üzenetet”.
„Az ember nem tud két információs tevékenységet, pláne hármat egy időben ugyanabban az intenzitásban és mértékben végezni, vagyis törvényszerűen valamelyikre nem fogunk figyelni, és épp a szemtől szembenire nem fogunk figyelni” – mondta Aczél Petra, és épp ezt nevezte a legnagyobb egyéni kihívásnak, hogy ebben dönteni kell és mintát adni.
A képi forradalom
A médiahasználók, köztük a fiatalok nagyon sok képi ingert kapnak, miközben eddig az iskolai oktatás a verbalitásról szólt, a kultúrában átvette a főszerepet a képi világ. „Ennek az az oka, hogy a kép sokkal könnyebben hat, sokkal gyorsabban és sokkal általánosabban hat a tudatunkra, mint egy szó. A ránk ható képek többségét kritikátlanul fogadjuk be. Zsigeri alapon kivált reakciókat, és ezek az elsődleges reakcióim elfedik esetleg, hogy nem is igaz, amit látok” – vetett fel egy újabb problémát a kommunikációs szakember, és ezen a területen is szabályozást javasol. Az élelmiszerekhez hasonlóan itt is jelölni kellene, ami nem természetes, hanem mesterséges tartalom, de ehhez persze szükség van arra is, hogy a felhasználók is tudatosak legyenek ezeknek a tartalmaknak a fogyasztásakor, és ne hagyják magukat megtéveszteni.
A nyelvtudás, a nyelvtanulás is átalakul a jövőben, de Aczél Petra nem tart attól, hogy kialakul egy globális, alig 500 szóra épülő angol, amit mindenki beszél majd, mert „a nyelvvel többet teszünk, mint egy villával, vagy egy kanállal, vagy egy késsel. A nyelvvel mindig egyszerre valami többletet is sugárzunk, egy kultúrát, egy egyéniséget, és emiatt nem tartom valószínűnek még ebben a világban sem.”
