Pedig lehet, és nem is csak mostanában: már magának a penicillin felfedezőjének, Alexander Flemingnek is szemet szúrt, hogy milyen szép színesek tudnak lenni ezek a gombatenyészetek. A skót orvos lelkes festő is volt, főként akvarelleket festett, de miután elegendő időt töltött a különböző színű baktériumok között, olykor festékként is használta őket – a beszámolók szerint balerinákat, katonákat és tájképeket is festett velük, de ezek persze nem maradtak fenn, a baktériumok és gombák ugyanis idővel elpusztulnak.

Hiába nem időtálló, a mikrobafestészet Fleming óta tényező: az Amerikai Mikrobiológiai Társaság (AMS)

2015 óta évente versenyt is hirdet az olyan festmények között, ahol a vászon helyett Petri-csészét, festék helyett élő mikroorganizmusokat használnak a művészek

- idézte fel a Qubit. Most először két magyar mikrobiológus alkotásai is indulnak a megmérettetésen: Pöstényi Zita és Mezei Zsófia baktériumokból és gombákból hozott létre több műalkotást, például népművészeti mintát, tájképet és Edvard Munch Sikolyát, amelyekre az AMS versenyén szavazni is lehet.