Szerdán délelőtt fél tízkor indították el a tudósok az Európai Részecskefizikai Kutatóközpont, a CERN szupergyorsítóját, amiben kilőtték az első protonokat - az eseményt az interneten is nyomon lehet követni az intézet honlapján.

Stephen Hawkingnak, a világ legismertebb fizikusának nincs kétsége afelől, ha abban véletlenül keletkezik egy fekete lyuk, ő Nobel-díjat kap, ha az olyan tulajdonságokat mutat fel, amelyeket ő megjósolt.

Korábban kétségbeesett internetezők és telefonálók kérték a tudósokat: ne indítsák be a szerkezetet, mert az elpusztíthatja az emberiséget, ha véletlenül fekete lyuk keletkezik benne, egy tudóst pedig halálosan megfenyegettek az ügy kapcsán.

A cambridge-i egyetem matematika professzora ugyanakkor nem hiszi, hogy ilyesmi miatt arathat majd diadalt. Úgy számol, annak esélye, hogy az LHC-ban fekete lyuk keletkezik, kevesebb, mint egy százalék. Így aztán "nem figyelem lélegzetvisszafojtva az eseményeket" - jegyezte meg Hawking.

Inkább az a valószínű, hogy a fizikus elveszít egy régi fogadást Gordy Kane-nel, a michigani egyetem professzorával szemben, a Higgs-részecske létezésével kapcsolatban. Hawking szerint nem létezik az "isteni részecskének" is nevezett jelenség, amely a feltételezések szerint az anyagnak tömeget ad. 2000-ben a fizikus száz dollárban fogadott Kane-nel.

Most az LHC eldöntheti a vitát, ha létezik ugyanis a Higgs-részecske, akkor szinte biztos, hogy a gyorsító kimutatja azt. A tudósok többsége közvetett, részben asztrofizikai bizonyítékok alapján inkább a misztikus jelenség létezése mellett voksol már ma is.

A Higgs-részecske kimutatása viszont az azt leíró tudósoknak hozhat Nobel-díjat, így Peter Higgsnek az edinbodough-i egyetemről és két kevésbé ismert belgának, Francois Englertnek és Robert Brout-nak.

Amit azonban Hawking feltételez, az az, hogy a fekete lyukak annak ellenére, hogy különlegesen erős gravitációjukkal mindent, még a fényt is elnyelik (innen a nevük), radioaktív sugarakat bocsátanak ki. Az eleinte szkepticizmussal fogadott elméletet ma már a legtöbben elfogadják.

Ha véletlenül a gyorsítóban keletkezne is fekete lyuk egyes részecskék ütközésének köszönhetően, valószínűleg azon nyomban el is tűnne. Hawking megjegyzi, naponta millió ilyen ütközés történik a Föld atmoszférájában, és mégsem történik semmi szörnyűség.Õsrobbanás-szimulátor

A Nagy Hadronütköztető (LHC) egy 27 kilométeres földalatti alagútban, Genf közelében, a francia-svájci határ alatt található. A berendezésben az elemi részecskéket a fényéhez közeli sebességre gyorsítják fel, majd ütköztetik egymással. Az ütközések során új részecskék jönnek létre, általában igen rövid élettartammal.

Az LHC-ben olyan körülményeket hoznak létre az ütközésekkel, amilyenek közvetlenül az ősrobbanás után voltak. Ekkor a protonokat és neutronokat felépítő, kvark elnevezésű részecskék kötetlen állapotban léteztek. Az "ősleves" tulajdonságainak vizsgálatával a világegyetem keletkezéséről is többet tudhatnak meg a kutatók.

Az új szupergyorsítóval hétszer nagyobb energiájú részecskenyalábot hozhatnak létre, mint a korábbiakkal. A berendezést azonban nem lehet egyetlen kapcsolóval elindítani. Mind a nyolc szektorát a mínusz 271 Celsius-fokos (1,9 Kelvin-fokos) működési hőmérsékletre kell lehűteni. Ez alacsonyabb hőmérséklet, mint amilyen a világűrben van. Miután minden szektorban elérik ezt a hőmérsékletet, még számos ellenőrző tesztet végeznek az első nyaláb körbefuttatása előtt.

A kutatók olyan kérdésekre keresnek választ, mint: hogyan szerzik tömegüket a részecskék, vagy miért van több anyag, mint antianyag. 1994, az építkezés megindulása óta mintegy tízezer, a világ minden tájáról érkezett kutató dolgozott a tízmilliárd dollár (pillanatnyi árfolyamon: 1560 milliárd forint) összköltségű berendezés elkészítésén.