A héten megjelent Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című, hamis műtárgyak képeivel gazdagon illusztrált tanulmánykötetben közel húsz tanulmány olvasható a téma legjobb ismerőitől – ismertette Kieselbach Tamás az InfoRádiónak nyilatkozva. A szerzők között újságírók, művészettörténészek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal és az Országos Kriminológiai Intézet munkatársai is megtalálhatók. A művészettörténész megjegyezte, a tanulmánykötet többek között egy kitekintés a világban leleplezett és jelenlévő hamisítványokról, amikkel „együtt kényszerülünk élni”.

Ma a műtárgyhamisítás Magyarországon is problémát jelent,

miután szennyezi a kulturális örökségünket, elbizonytalanítják a magyar képek iránti érdeklődőket, veszteséget és rossz élményeket okoz annak, aki hamisítványokat vásárol. A szakember megjegyezte, az elmúlt évtizedekben, kiváltképp a szocializmusban gazdátlanná vált a magyar kulturális örökségünk, a magyar festészet ügye. Szerencsésebb országokban ezt a közeg megtartja. Családok és alapítványok, városok és múzeumok által, gondozottan összeállításra kerülnek, életmű-katalógusok, referenciaalbumok, adatbázisok jönnek létre, amik alapján a hamis képeket ki lehet szűrni.

Aki fölkészült, egy műkereskedő, vagy művészettörténész, az képes tájékozódni, ugyanakkor a probléma nagyon széles felületen jelentkezik, hiszen külföldön is rengeteg aukción jelenik meg magyar alkotás, így a most megjelent könyv lehetőséget kínálhat arra is, hogy fölhívja a figyelmet, hogy mit kellene tenni azért, hogy ez megváltozzon - tette hozzá.

A tanulmánykötet is ajándékba készült mindazok számára, és lesz átadva személyesen, akiknél Kieselbach Tamás és szerzőtársa, Bendzsel Miklós úgy gondolják, hatása lehet. Ahhoz pedig, hogy az „egészségest”, a remekműveket, tehát a kulturális örökségünket összegyűjtve a köteteket és az adatbázisokat megteremtsük, ahhoz szükség van az állami felelősségvállalásra, kutatóműhelyekre és életműkatalógusokra, hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy a Műtárgyhamisítás magyar szemmel részben állami, részben privát pénzből készült, de erre nem lehet építeni-e egy országnak. Ezért

a könyv inspirálni szeretné a döntéshozókat, hogy egy gyarapodó ország foglalkozzon a kulturális örökségével is, mert a gazdátlanságnak a következménye a rengeteg hamisítvány,

amit aztán nagyon nehéz kiszűrni, főként úgy, hogy az állami berkeken belül is nagyon kevés a szakértő, ha egyáltalán van. Miközben az a tudás, amivel a hamisítványokat fel lehet ismerni, ennek az átadási helye, pontja megszűnt ebben az országban. Korábban ugyanis volt még műtárgyi bírálat, de ez már több mint tíz éve nincsen, és ennek a következményeit látható a külföldi, esetenként a hazai műkereskedések bizonyos részén – mondta Kieselbach Tamás.

Magyarországon, az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján

5 és 9 milliárd forint becsértékű hamis festmény foroghat közkézen.

És bár van egy nagy és egészséges felülete a hazai műtárgykereskedelemnek, a magyar képek sikere, előhívja azokat, akik ezzel vissza akarnak élni, és nem elég hatékony az állami „kiszűrés”, hogy ezek ritkuljanak.

Felvizezik a nemzeti kulturális örökséget

A világban a feketegazdaság különböző ágazatai között sajnos előkelő helyre tört a műkincsekkel kapcsolatos visszaélések helyzete – mondta az InfoRádiónak a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület alapítója. A kábítószer- és fegyverkereskedelem, valamint az emberi méltóság elleni cselekmények mellé harmadik-negyedik helyre zárkózott fel kármértékben. Magyarországon az utolsó mértékadó vizsgálat azt mutatja, hogy a műkereskedők számára

eladásra, aukcióra, esetleg bizományba felkínált tisztán képzőművészeti alkotások 30-50 százaléka hamis,

tette hozzá Bendzsel Miklós. A vegyes, teljes művészeti palettával foglalkozó kereskedők esetében ez a szám 15-30 százalék. Vagyis a festmények és a határozottan nem bútoripart, iparművészetet igénylő kézműves képzőművészeti alkotások piaca igen fertőzött.

De nemcsak Magyarországon: 2017-ben például egy genovai Modigliani-kiállítást kellett bezárni, mert a harminc eredetinek tartott képből 21 hamisnak bizonyult, és a francia kormány, mint a legnagyobb Modigliani-gyűjteménygazda, elrendelte az összes közgyűjteményben lévő képeredetiségét felül kell vizsgálni, aminek az eredményére idén tavasszal derülhet fény. Tehát a károk a kereskedés minden szereplőjét érik, emelte ki a szakember, így a vásárlókat és gyűjtőket, illetve a művészeket és műkereskedőket egyaránt. „Felvizezik a nemzeti kulturális örökséget, ezért is kötelesség és közfeladat fellépni ezzel az effektussal szemben” – fogalmazott Bendzsel Miklós.

A szakember meglátása szerint azzal, hogy 18 tanulmányban, fél tucat szerző a napvilágra lépett, és kézikönyv minőségben és rangban, közérthetően megfogalmazta a feladatokat, az

a tudatosságnak és önvédelemnek feltétlenül sokat használ.

Hiszen személyi felkészültség és óvatosság, az intézményi garanciák együtt adhatnak arra biztosítékot, hogy Magyarország nem lesz ennyire fertőzött. Bár a látencia foka becsült, és azzal, hogy ez most a figyelem homlokterébe lesz állítva a tanulmánykötettel is, a publikumnak az az érzése támadhat, hogy szaporodnak az esetek, de ez az öntisztulás része – fogalmazott a HENT alapítója.