Infostart.hu
eur:
372.93
usd:
340.09
bux:
140849.28
2026. november 20. péntek Jolán
Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke a Kozma Lajos és Moholy-Nagy László ösztöndíjasok kiállításának megnyitóján az Iparművészeti Múzeumban 2015. március 12-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

A kábítószer- és fegyverkereskedelem mellé felzárkózott a műtárgyhamisítás

Az elmúlt évtizedekben gazdátlanná vált a magyar festészet és a kulturális örökség ügye – vélekedett az InfoRádióban Kieselbach Tamás. A művészettörténész szerint emiatt jelent ma is problémát a műtárgyhamisítás Magyarországon. A képzőművészeti alkotásokkal foglalkozó műkereskedőknek felajánlott műtárgyak csaknem 30-50 százaléka hamisítvány.

A héten megjelent Műtárgyhamisítás magyar szemmel – Ocsút a búzától című, hamis műtárgyak képeivel gazdagon illusztrált tanulmánykötetben közel húsz tanulmány olvasható a téma legjobb ismerőitől – ismertette Kieselbach Tamás az InfoRádiónak nyilatkozva. A szerzők között újságírók, művészettörténészek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal és az Országos Kriminológiai Intézet munkatársai is megtalálhatók. A művészettörténész megjegyezte, a tanulmánykötet többek között egy kitekintés a világban leleplezett és jelenlévő hamisítványokról, amikkel „együtt kényszerülünk élni”.

Ma a műtárgyhamisítás Magyarországon is problémát jelent,

miután szennyezi a kulturális örökségünket, elbizonytalanítják a magyar képek iránti érdeklődőket, veszteséget és rossz élményeket okoz annak, aki hamisítványokat vásárol. A szakember megjegyezte, az elmúlt évtizedekben, kiváltképp a szocializmusban gazdátlanná vált a magyar kulturális örökségünk, a magyar festészet ügye. Szerencsésebb országokban ezt a közeg megtartja. Családok és alapítványok, városok és múzeumok által, gondozottan összeállításra kerülnek, életmű-katalógusok, referenciaalbumok, adatbázisok jönnek létre, amik alapján a hamis képeket ki lehet szűrni.

Aki fölkészült, egy műkereskedő, vagy művészettörténész, az képes tájékozódni, ugyanakkor a probléma nagyon széles felületen jelentkezik, hiszen külföldön is rengeteg aukción jelenik meg magyar alkotás, így a most megjelent könyv lehetőséget kínálhat arra is, hogy fölhívja a figyelmet, hogy mit kellene tenni azért, hogy ez megváltozzon - tette hozzá.

A tanulmánykötet is ajándékba készült mindazok számára, és lesz átadva személyesen, akiknél Kieselbach Tamás és szerzőtársa, Bendzsel Miklós úgy gondolják, hatása lehet. Ahhoz pedig, hogy az „egészségest”, a remekműveket, tehát a kulturális örökségünket összegyűjtve a köteteket és az adatbázisokat megteremtsük, ahhoz szükség van az állami felelősségvállalásra, kutatóműhelyekre és életműkatalógusokra, hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy a Műtárgyhamisítás magyar szemmel részben állami, részben privát pénzből készült, de erre nem lehet építeni-e egy országnak. Ezért

a könyv inspirálni szeretné a döntéshozókat, hogy egy gyarapodó ország foglalkozzon a kulturális örökségével is, mert a gazdátlanságnak a következménye a rengeteg hamisítvány,

amit aztán nagyon nehéz kiszűrni, főként úgy, hogy az állami berkeken belül is nagyon kevés a szakértő, ha egyáltalán van. Miközben az a tudás, amivel a hamisítványokat fel lehet ismerni, ennek az átadási helye, pontja megszűnt ebben az országban. Korábban ugyanis volt még műtárgyi bírálat, de ez már több mint tíz éve nincsen, és ennek a következményeit látható a külföldi, esetenként a hazai műkereskedések bizonyos részén – mondta Kieselbach Tamás.

Magyarországon, az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján

5 és 9 milliárd forint becsértékű hamis festmény foroghat közkézen.

És bár van egy nagy és egészséges felülete a hazai műtárgykereskedelemnek, a magyar képek sikere, előhívja azokat, akik ezzel vissza akarnak élni, és nem elég hatékony az állami „kiszűrés”, hogy ezek ritkuljanak.

Felvizezik a nemzeti kulturális örökséget

A világban a feketegazdaság különböző ágazatai között sajnos előkelő helyre tört a műkincsekkel kapcsolatos visszaélések helyzete – mondta az InfoRádiónak a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület alapítója. A kábítószer- és fegyverkereskedelem, valamint az emberi méltóság elleni cselekmények mellé harmadik-negyedik helyre zárkózott fel kármértékben. Magyarországon az utolsó mértékadó vizsgálat azt mutatja, hogy a műkereskedők számára

eladásra, aukcióra, esetleg bizományba felkínált tisztán képzőművészeti alkotások 30-50 százaléka hamis,

tette hozzá Bendzsel Miklós. A vegyes, teljes művészeti palettával foglalkozó kereskedők esetében ez a szám 15-30 százalék. Vagyis a festmények és a határozottan nem bútoripart, iparművészetet igénylő kézműves képzőművészeti alkotások piaca igen fertőzött.

De nemcsak Magyarországon: 2017-ben például egy genovai Modigliani-kiállítást kellett bezárni, mert a harminc eredetinek tartott képből 21 hamisnak bizonyult, és a francia kormány, mint a legnagyobb Modigliani-gyűjteménygazda, elrendelte az összes közgyűjteményben lévő képeredetiségét felül kell vizsgálni, aminek az eredményére idén tavasszal derülhet fény. Tehát a károk a kereskedés minden szereplőjét érik, emelte ki a szakember, így a vásárlókat és gyűjtőket, illetve a művészeket és műkereskedőket egyaránt. „Felvizezik a nemzeti kulturális örökséget, ezért is kötelesség és közfeladat fellépni ezzel az effektussal szemben” – fogalmazott Bendzsel Miklós.

A szakember meglátása szerint azzal, hogy 18 tanulmányban, fél tucat szerző a napvilágra lépett, és kézikönyv minőségben és rangban, közérthetően megfogalmazta a feladatokat, az

a tudatosságnak és önvédelemnek feltétlenül sokat használ.

Hiszen személyi felkészültség és óvatosság, az intézményi garanciák együtt adhatnak arra biztosítékot, hogy Magyarország nem lesz ennyire fertőzött. Bár a látencia foka becsült, és azzal, hogy ez most a figyelem homlokterébe lesz állítva a tanulmánykötettel is, a publikumnak az az érzése támadhat, hogy szaporodnak az esetek, de ez az öntisztulás része – fogalmazott a HENT alapítója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Egyre nagyobb az esés a tőzsdéken, 40 ezer alatt az OTP

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×