"A színházművészet fennmaradása azon múlik, hogy képes-e megújulni, be tudja-e fogadni az új eszközöket, az új nyelveket. Különben hogyan mutathatná be a kor nagy kihívásait, és hogyan segíthetné az emberek közti megértést, ha saját maga nem nyitott szellemű?" - fogalmaz idei köszöntőjében Robert Lepage.

A teátrumok legtöbbjében ezen a napon nyílt nappal várják a látogatókat. A nézők betekinthetnek a kulisszák mögé, vagy akár bepillantást nyerhetnek egy-egy próbafolyamatba. Lesznek szakmai programok és kerekasztal beszélgetések is.

Drámaíró verseny

A hagyomány szerint idén is megrendezik a Magyar Drámaíró Versenyt, amelynek lényege, hogy három szerzőnek egy véletlenszerűen kisorsolt újságcikk alapján egy nap alatt kell egy egyfelvonásost írnia és színpadra állítania. Az idén Joe Murányi klarinétos nyilatkozata nyomán készülnek a darabok. A témát szerda este sorsolták ki a Budapesti 7 Nap című hetilap cikkei közül. A három résztvevőnek - Szalay Krisztának, Kiss Józsefnek és Béres Attilának - ma reggel 8 óráig kellett elkészülnie a versenyművel.

Az interjúban a magyar származású klarinétos, Louis Armstrong egykori zenésztársa visszatekint a dzsessz fénykorára, és felidézi a legendás Satchmóval kapcsolatos emlékeit.

A próbák már délelőtt megkezdődtek, a darabokat este hét órától mutatják be a Budapesti Kamaraszínház Tivoli Színházában. Az előadásokat Léner András, Romvári Gergely, illetve Göttinger Pál rendezi.

1962 óta

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója.

1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik e napot. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet, tágabb értelemben a kultúra fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Hagyományosan ezen a napon tartja a MASZK Országos Színészegyesület ünnepi gálaestjét a Madách Színházban, mely díjátadóval zárul.

"Ha a művész a világot a maga egészében akarja megmutatni, új formákat és gondolatokat kell megfogalmaznia, és bíznia kell a néző intelligenciájában, hogy az örökös fény- és árnyjátékban képes felfedezni az emberit. Igaz, ha az ember túl sokat játszik a tűzzel, előfordulhat, hogy megégeti magát, de abban a szerencsében is része lehet, hogy elkápráztat és megvilágosít" - zárja színházi világnapi köszöntőjét a kanadai művész.