Joe Biden látogatása szimbolikus jelentőségű – jelentette ki Csizmazia Gábor az amerikai elnök váratlan kijevi megjelenéséről. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa emlékeztetett, már hetekkel ezelőtt rebesgették az amerikai és európai sajtóban, hogy az orosz invázió évfordulója, február 24. körül Kelet-Európába látogat Joe Biden, de még néhány napja is azt lehetett olvasni a nyugati sajtóban, hogy elkerüli Kijevet.

"Mindenképpen példátlan eseményről van szó, már csak azért is, mert 2008 óta nem járt amerikai elnök Ukrajnában" – mondta az Amerika-szakértő, aki szerint az amerikai elnök azt az üzenetet közvetítette, hogy az amerikai támogatás, főleg a katonai támogatás továbbra is biztosított Ukrajnának. Másrészt Joe Biden üzenni is akart az európai szövetségeseknek is, elsősorban Lengyelországnak, hogy a NATO 5. cikkelyét, a kollektív védelem iránti amerikai elköteleződést megtartja.

Biden konkrét bejelentést is tett, újabb 460 millió dolláros segélyt ígért Ukrajnának. Csizmazia Gábor emlékeztetett, az Egyesült Államok több típusú forrásból is tud katonai támogatást adni Ukrajnának, ennek egyik formája ez az úgynevezett elnöki lehívás. Ez azt jelenti, hogy az elnök kap egy kongresszus által meghatározott keretet – ez eredetileg jóval kisebb összeg volt, folyamatosan bővítette a kongresszus –, hogy milyen összegben hívhat le forrásokat az Egyesült Államok védelmi minisztériumának tartalékaiból. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy ekkora értékben biztosít az Egyesült Államok már meglévő, raktárakban tartott különböző eszközöket Ukrajna számára. Most konkrétan Javelin páncéltörő rakétákat, tüzérségi lőszereket, éjjellátó szemüvegeket, illetve távcsöveket, valamint egyéb halálos és nem halálos védelmi eszközöket.

Az amerikai támogatás másik formája az, amikor külön kongresszus által a törvényben van erre felhatalmazás, ebben olyan megrendeléseket is tehet az Egyesült Államok, amelyek teljesen új eszközöknek a legyártására, megvásárlására és eladására vonatkoznak.

"Ez a két fő támogatási forma együttesen az elmúlt egy évben, tehát

csak az invázió kezdete óta közel 30 milliárd dollárt tesz ki"

– mondta a szakértő.

Csizmazia Gábor szerint az újabb mérföldkő az lesz, hogy ad-e F-16-os repülőket az Egyesült Államok Ukrajnának. A páncélozott harcjárművek esetében volt már egy pálfordulás, amikor váratlanul a németek Leopard, az amerikaiak M1 Abrams típusú harckocsik szállítását ajánlották fel.

"Ez nem szimbolikus, hanem komoly felajánlás, csak nem tudni, hogy mikor fog megvalósulni. Biden elnök bejelentette néhány héttel ezelőtt, ami meglepte az elemzőket is, mert korábban nem jelezte, hogy ezt megadná" – mondta az NKE munkatársa, de hozzátette, volt egyfajta egymásra várakozás Berlin és Washington között. Az elemzők már akkor mondták, hogy gyorsabban és több harckocsit kellene adni Ukrajnának a tavasszal várható orosz offenzíva visszaverésére, és jelezték, hogy ezt igazából célszerű kiegészíteni egyéb eszközökkel is, többek között modern támadó repülőgépekkel, például F-16-osokkal.

"Joe Biden nyíltan kimondta még pár héttel ezelőtt, hogy F-16-osokat nem ad az Egyesült Államok Ukrajnának, de elképzelhető, hogy itt is lesz egy pálfordulás"

– tette hozzá.

Csizmazia Gábor szerint egy köztes megoldás lehet, ha Lengyelország, illetve Szlovákia MiG-29 eseket ad át, és Washington ezeket pótolja F-16-osokkal. Ezt a lengyelek már tavaly március elején felvetették, de az amerikaiak akkor is láttak ebben logisztikai problémákat. Az Amerika-szakértő szerint egyre többen mondják azt, hogy F-16-osokat is érdemes kapniuk az ukránoknak, például a müncheni biztonsági konferencián Chris Cavoli, az Egyesült Államok európai haderejének a parancsnoka zárt ajtók mögött azt mondta republikánus és demokrata képviselőknek is, hogy ő is ezt támogatja, egyetértene egy ilyen döntéssel, és a kongresszusban lennének ennek az ötletnek támogatói, de egyelőre az ügyben döntés még nem született.