Az EP döntése egyelőre nem bír jogi következménnyel az EU–Kína megállapodás vonatkozásában, hanem eljárási szempontból érdekes: a hét év alatt kitárgyalt és tavaly decemberben véglegesített egyezmény hatályossá válásához elengedhetetlen az Európai Parlament egyetértése is.
Az Európai Unió képviselő-testülete nagy többséggel – 705 képviselő közül egy híján 600 egyetértő szavazatával csupán 30 ellenében és 58 tartózkodás mellett – fogadta el álláspontját, amelyben elfogadhatatlannak minősítette, hogy a kínai hatóságok európai személyek és entitások – köztük öt európai parlamenti képviselő – ellen szankciókat rendeltek el.
A kínai szankció már maga is megtorló intézkedés volt
arra válaszul, hogy márciusban az EU külügyminiszteri tanácsa többségi szavazással büntetőintézkedéseket hozott az ujgur kisebbséget ért kínai hatósági intézkedések miatt négy kínai személy ellen, beutazási tilalmat rendelve el velük szemben és befagyasztva (ha volt ilyen) az uniós területen elérhető vagyonukat.
A döntés előzménye volt, hogy emberi jogi csoportok szerint a muszlim kisebbséghez tartozó mintegy másfél millió embert, köztük ujgurokat, kazahokat és egyéb kisebbségeket zártak átnevelőtáborokba a kínai hatóságok az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A kialakult helyzetet európai uniós reakciók mellett elítélően véleményezte a brit diplomácia is.
A márciusi EU-döntéssel a magyar diplomácia nem értett egyet.
Mint Szijjártó Péter az uniós miniszterek ülése után kifejtette, magyar részről „értelmetlennek és károsnak” tartották a döntést akkor, „amikor a nemzetközi együttműködés jelentősége rendkívüli mértékben növekszik”.
A kínai ellenintézkedés néhány nappal követte az EU-tanács szankciós határozatát. Az EP részéről Reinhard Bütikofer (német, zöld párti képviselő, az EP kínai kapcsolatokért felelős delegációjának elnöke), Michael Gahler (néppárti, német), Raphaël Glucksmann (szocialisták és demokraták frakciójából, francia), Ilhan Kyuchyuk (liberális, bolgár) és Miriam Lexmann (néppárti, szlovén) került rá Peking tilalmi listájára. A kínai döntés szakértői körökben annyiból csodálkozást keltett, hogy az EP semmilyen formában nem része az EU külpolitikai döntéshozásának, csak konzultációs joga lévén e tekintetben.
Az Európai Parlament mostani álláspontja mindenesetre az, hogy a maga részéről
addig nem kíván a megállapodás megítélésével foglalkozni, amíg a testülethez tartozó képviselőket büntető intézkedésekkel sújtanak Kínában.
Egyúttal felszólították az Európai Bizottságot, hogy a továbbiakban konzultáljon előbb az Európai Parlamenttel, mielőtt lépéseket tennének az EU–Kína „Átfogó Befektetési Megállapodás” további sorsát illetően.
Az utóbbi egyezmény európai uniós cégek számára nyithatna meg befektetési lehetőségeket. Elsősorban az uniós autógyártók, valamint az információs technológiában működő vállalkozások tekintettek várakozással a majdani megállapodással megnyíló lehetőségek elé. Ugyanezen cégek korábban visszatérően arról panaszkodtak, hogy a kínai szabályozás nem biztosít számukra olyan hozzáférést az ottani piachoz, mint amilyet kínai befektetők EU-területen elérhetnek, és hiányolták az esetleges jogsérelmek elbírálására alkalmas fórumok létét is.
A ratifikálás parlamenti blokkolása
részben egyetértő reakciókat váltott ki tagállami oldalon is.
Sigrid Kaad holland kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy kormánya „határozottan támogatja” az EP álláspontját. Még az utóbbi megszületése előtt Armin Laschet, a német keresztény pártok kancellárjelöltje úgy fogalmazott, hogy minden együttműködés előfeltétele a kölcsönös tisztelet, és az adott helyzetben elvárná, hogy Kína elmozduljon korábbi döntésétől.
Az Európai Bizottság részéről Valdis Dombrovskis jellemezte még korábban úgy a kínai ellenszankciók bejelentését – különös tekintettel azok EP-képviselőket sújtó következményeire –, hogy egy ilyen lépés „nem teremt konstruktív környezetet” a megállapodás mielőbbi ratifikálásához.
Pekingben egyelőre nem kommentálták a csütörtöki EP-döntést. Előzőleg azonban sajtójelentések szerint
kínai részről arra intettek, hogy az EU parlamentje „gondolja meg alaposan”,
hogy milyen irányba lép. Kínai megítélés szerint a helyes irány a lehető leggyorsabb ratifikálás volna – idézett kínai pekingi véleményt a brit Financial Times.