Infostart.hu
eur:
373.5
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Kiégett autó roncsa a Dzsalálábádban elkövetett pokolgépes merénylet helyszínén 2021. április 24-én. A támadásban két rendőr és egy civil életét vesztette.
Nyitókép: MTI/EPA/Ghulamullah Habibi

Joe Bidennek nagy siker, Afganisztánnak a vég?

Az Egyesült Államok elnöke politikai döntést hozott, amikor április 14-én bejelentette az amerikai katonai erők kivonását Afganisztánból, ami lépéskényszert teremtett NATO szövetségesei számára is, a kivonulás azonban nem jelent stratégiai meglepetést – mondta az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa.

Joe Biden amerikai elnök döntését öt tényező motiválta: annak elismerése, hogy az afganisztáni konfliktus fennálló problémái katonai erővel nem oldhatók meg, az ázsiai–csendes-óceáni térségre fókuszáló amerikai nagy stratégia, a Trump-adminisztráció kivonulást megalapozó lépései, az amerikai belpolitikai haszon ígérete, valamint Joe Biden személyes meggyőződése, miszerint 2009 óta a kivonulást szorgalmazza – mondta Csiki Varga Tamás.

Ugyan az eredeti cél, tehát a terrorizmus megfékezése és az al-Kaida terrorszervezetet támogató afgán kormány megdöntése 2001-ben katonai erővel sikeresen megvalósult, és az egykori vezetőt, Oszama bin Landent és társait az évek során kiiktatták,

a térség stabilizálását, valamint egy új működőképes afgán kormány létrehozását az elmúlt húsz év alatt nem sikerült megoldania az amerikaiaknak.

Ennek ellenére belpolitikailag a csapkivonások – amennyiben megvalósulnak –, nagy sikernek tekinthetők Joe Biden számára, aki 2021. szeptember 11-ét, az egykori szeptember 11-i terrortámadások huszadik évfordulóját jelölte meg ennek határidejeként – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Csiki Varga Tamás arról is beszélt, hogy reális a veszély, hogy a kivonulást követően a nemzetközileg elismert afgán kormány politikai hatalma megroppan, a széteső afgán biztonsági erők nemzetközi támogatással is elvesztik maradék fennhatóságukat még az ország nagyvárosai felett is. A biztonsági helyzet romlani fog,

az országon belüli vallási, etnikai és törzsi csoportok közötti konfliktusok pedig kiéleződnek.

Így az őszi kivonulásokat követően a táliboknak akár békés úton, politikailag egyeztetett átmenettel, akár erőszakkal is lehetőségük nyílik majd az afgán állam vezetésének megszerzésére. Felszámolhatják az afgán társadalom modernizációjára és demokratizálásra irányuló eddigi eredményeket – tette hozzá a szakértő, aki arról is beszélt, hogy Afganisztán kikerül a nemzetközi biztonságpolitikai napirend élmezőnyéből.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa hozzátette, hogy ugyan a stratégiai partnerségi megállapodások 2024-ig érvényben vannak, a nyugati államok „visszatérése” kevéssé valószínű.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×