eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Magyarországon és külföldön is megemlékeztek az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításáról

Magyarországon és külföldön is megemlékezéseket tartottak a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából szerdán. Politikusok a történelmi tanulságok őszinte megfogalmazására és a sebek közös gyógyítására hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva, senkit nem lehet sem lenézni, sem üldözni, és az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciára van szükség.

Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára a kormány megemlékezésén Budapesten a Cipők a Duna-parton emlékműnél azt mondta: a tragédiára emlékezés reményt is hordoz. Azt a reményt, hogy a történelmi tanulságok őszinte kimondásával "el tudjuk érni az embereket, a lelkeket, hogy megfelelő oktatási programokkal, magunk és mások iránti tiszteletre neveléssel fel tudjuk készíteni a jövő generációt egy emberségesebb világ építésére".

Mikola István arról beszélt, hogy a nyilaskeresztes különítmények önhatalmú akcióival szemben akkor "mi magunk még nem voltunk elég bátrak, eltökéltek, hogy megvédjük saját állampolgárainkat". A magyar állam kudarcot vallott a holokauszt idején - jelentette ki.

Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Night Will Fall című dokumentumfilm vetítése előtt azt mondta: az emlékezés, a főhajtás és a tiszteletadás ideje ez a nap, amely arra hív, hogy a vészkorszak és a második világháború látható és láthatatlan sebeinek gyógyítását közösen végezzük el.

A sebek gyógyítását szolgálja az is, hogy a kormány támogatásával több magyarországi és határon túli zsinagóga felújítása kezdődött meg, továbbá az idei költségvetésben csaknem egymilliárd forintot különítettek el az elhagyott zsidó temetők rendbehozatalára - emelte ki a helyettes államtitkár.

Ilan Mor izraeli nagykövet szerint az antiszemitizmus elleni harc nemcsak a zsidó emberek ügye, hanem globális kihívás, olyan harc, amelyet mindenkinek fel kell vállalnia.

A diplomata a Holokauszt Emlékközpont és az izraeli nagykövetség által szervezett budapesti eseményen kiemelte: ugyanakkor "nem küzdhetünk olyasmi ellen, amit nem értünk", ezért az első feladat az antiszemitizmus okainak megértése.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke a Páva utcai emlékközpontban hangsúlyozta: nem tolerálható "kicsi antiszemitizmus" sem, és a zéró tolerancia, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök meghirdetett, pontosan ezt jelenti. Hiteles szembenézésre van szükség Magyarország történelmével, nem szabad gesztusokat tenni a szélsőjobbnak, tiszta fogalmazás és őszinte beszéd kell - jelentette ki.

Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) a Cipők a Duna-parton emlékműnél arról beszélt, a cipők arra figyelmeztetnek, hogy volt egyszer egy szörnyű korszak a magyar társadalom és a magyar zsidók életében. "A mi és utódaink közös felelőssége, hogy e korszakot emlékünkben tartva, soha meg nem ismétlődésre ítéljük" - hangsúlyozta.

Köves Slomó vezető rabbi (Egységes Magyar Izraelita Hitközség) azt mondta, "megvan Budapesten is a magunk Auschwitza", a Duna-parti cipők emlékeztetnek arra, milyen könnyen válhat az emberből állat, veszítheti el emberi mivoltát. "A sors fintora, hogy a mi magyar Auschwitzunk a város közepén van" - jegyezte meg.

A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja máig érvényes tanulságokat és felelősséget jelent - közölte az MSZP szerdán az MTI-vel. A haláltáborok tragédiája arra figyelmeztet, hogy senkit nem lehet sem lenézni, sem üldözni, mert az népirtáshoz vezet. Egyetlen nép vagy csoport sem hirdetheti magát különbnek vagy felsőbbrendűnek, mert az a nácizmus előszobája - tették hozzá közleményükben.

A Demokratikus Koalíció közleményében azt írták: emlékeznek az áldozatokra, és emlékeztetnek le nem rótt adósságra. Idézték Esterházy Péter írót, aki úgy fogalmazott 2002-ben: "...tudjuk - tudjuk, ha akarjuk -, hogy mi, akik azt a nyelvet beszéljük, amelyen a Sorstalanság íródott, nem végeztük el azt a szellemi, morális munkát, szembenézést, amelyet a Sorstalanság tárgya minden emberre, minden emberi közösségre rárótt. Evvel mi még tartozunk, nem a világnak, nem az Európa Klubnak, hanem magunknak."

A Mazsihisz közép-magyarországi területi csoportja emléktáblát helyezett el az 1944-ben elhurcolt és meggyilkolt tanulók emlékére a szolnoki Verseghy Gimnázium falán.

A világszervezet New York-i székházában Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nyitotta meg a megemlékezést. A rendezvényen Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkár kiemelte a magyar kormány elkötelezettségét az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett. Úgy fogalmazott: Magyarország teljes mértékben elkötelezett az antiszemitizmus elleni küzdelem mellett.

A német törvényhozás alsóházában is megemlékeztek a holokauszt áldozatairól. A Bundestagban huszadik alkalommal megtartott emlékülés fő témája a náci kényszermunka volt. A hagyományoknak megfelelően az emlékülésen a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, és egy túlélő mondott ünnepi beszédet.

Andrzej Duda lengyel elnök az auschwitzi haláltáborban mondott beszédében hangsúlyozta: Auschwitz mindig intő jel lesz, arra figyelmeztet, mi történik, ha a hatalom tévútra tér, ha a társadalom életében gyűlölet uralkodik el, ha megsértik a nemzetközi jogot, és a nemzetközi közvélemény erre nem reagál idejében. A tábor felszabadítása 71. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen jelen volt a hivatalos lengyelországi látogatáson tartózkodó Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök is.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának napját a holokauszt nemzetközi emléknapjává.

Hanganyag: Gödöllei Anna

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×