Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy a világszervezet és az egyházfő céljai közösek a béke és a társadalmi igazságosság megteremtésében, valamint a szegénység és az éhezés elleni küzdelemben. Meggyőződésének adott hangot, hogy az új pápa elődjéhez hasonlóan síkraszáll a vallások közötti párbeszédért.

Barack Obama amerikai elnök azt hangoztatta, hogy meglátása szerint az új pápa "a szegények és azok bajnokaként, akik közöttünk a legsebezhetőbbek, a szeretet és az együttérzés azon üzenetét viszi ő tovább, amely több mint kétezer éve ihlette meg a világot - azt, hogy egymásban Isten arcmását látjuk". Bejelentette, hogy a pápa jövő heti beiktatási szertartásán részt vesz Joe Biden alelnök is.

Az elsők között gratulált Herman Van Rompuy, az Európai Tanács és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke is. Közös közleményében Van Rompuy és Barroso a szerdán megválasztott argentin bíborosnak hosszú és áldott pápaságot kíván, amely lehetővé teszi majd, hogy "Õszentsége és a katolikus egyház megvédje és előmozdítsa a béke, a szolidaritás és az emberi méltóság alapvető értékeit".
Schulz azt is kiemelte, hogy az egyházfő olyan időszakban kap lehetőséget az egyház megújítására, amikor az számos sorsdöntő kihívással kénytelen szembenézni.

Angela Merkel német kancellár hangoztatta: "együtt örülök a latin-amerikai keresztényekkel, hiszen most először áll közülük való a katolikus egyház élén". Kiemelte, hogy a katolikus közösségen kívül is sokan várnak útmutatást az argentin Jorge Mario Bergoglio bíborostól, Ferenc pápától, és nemcsak hitbéli kérdésekben, hanem akkor is, ha a békéről, az igazságosságról és a teremtésvédelemről van szó.

Francois Hollande francia elnök közleményében azt írta: Franciaország "folytatni kívánja a Szentszékkel való bizalomteljes párbeszédet a béke, az igazságosság, a szolidaritás és az emberi értékek szolgálatában".

David Cameron brit kormányfő rövid üzenetében közölte, hogy a világszerte 1,2 milliárd hívőt számláló katolikus közösség rendkívüli jelentőségű napjává avatta a szerdai napot "Õszentsége, Ferenc pápa megválasztása Róma 266. püspökévé".

Robert Fico szlovák miniszterelnök szóvivője bejelentette, hogy a kormányfő szlovákiai látogatásra hívja meg Ferenc pápát abból az alkalomból, hogy Cirill és Metód szláv hittérítők 1150 éve érkeztek a mai Szlovákia területére. Ugyanezen apropóból eredetileg még XVI. Benedeket hívták meg, de ő már nem tudott eleget tenni ennek a kérésnek.

Ausztriában a kormány gratulált Ferencnek, a püspökök viszont meglepődtek az új pápa személyén. Werner Faymann kancellár annak a reményének adott hangot, hogy Ferenc a párbeszédet állítja főpapi működésének középpontjába, a békéért, a szegényekért és a szegénység ellen lép fel. Egon Kapellari grazi püspök, az Osztrák Püspöki konferencia alelnöke pedig "erőteljes jelképnek" nevezte, hogy az új pápa a népszerű szent, (Assisi) Szent Ferenc nevét választotta.

Brazíliában a "hazai" pápában reménykedő hívek kissé csalódottak voltak Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros megválasztásának hírére, de azt örömmel fogadták, hogy latin-amerikait választottak a katolikus egyház új vezetőjének.

Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök, aki az utóbbi években több alkalommal is nyíltan összetűzésbe került Buenos Aires szerda este pápává választott érsekével, rövid hallgatást követően gratulált az új egyházfőnek. Az argentin elnök kívánta, hogy az egyház vezetését átvéve Ferenc főpapi munkája legyen gyümölcsöző az olyan nagy felelősségek viselésében, mint az igazságosság, az egyenlőség, a testvériség és az emberiség békéje.

Fóthy István, az Argentínai Katolikus Magyarok Szövetségének elnöke azt mondta, hogy a konklávé "politikus pápát" választott meg , aki képes lesz arra, hogy a Vatikánban és az egyházban rendet tegyen. Szerinte a Szent Péter trónját elfoglaló új katolikus egyházfő rendkívül intelligens, tanult ember, egy "igazi jezsuita".

Forrai Tamás Gergely, a jezsuita rend magyarországi tartományfőnöke azt hangoztatta, hogy nagyon nagy meglepetés Jorge Mario Bergoglio bíboros pápává választása, mert nem számított az "esélyesek" közé. Hozzátette: több mint ezer éve ő az első Európán kívüli katolikus egyházfő és az első jezsuita. Kiemelte: Ferenc megválasztása "talán a leginkább katolikus kontinensnek szólt".