eur:
389.3
usd:
362.66
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Az uniós tagságról tárgyalt Merkel Ankarában

Egy nappal a védelmi miniszter látogatása után a kancellár is felkereste a NATO keretén belül Délkelet-Törökországban állomásozó német katonákat. Míg azonban a miniszter utazásának célja az volt, hogy lelket öntsön a szír határtól alig 100 kilométerre kirendelt légelhárító egység háromszáz katonájába, a kancellár az egységgel történt találkozó után Ankarába folytatta útját, és tanácskozott a miniszterelnökkel, valamint az államfővel a Törökország uniós felvételéről elakadt tárgyalások fellendítéséről. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Erdogan török kormányfő elmondta, Angela Merkelt arra kérte, hogy vesse be tekintélyét Brüsszelben Ankara mielőbbi tagsága érdekében.

A kancellár törökországi látogatásának célját úgymond a régi barátság elmélyítésében jelölte meg. Lapjelentések szerint van is mit tennie, mert az uniós csatlakozásról kezdett megbeszélések közvetve éppen a berlini kormány álláspontja miatt húzódtak el ennyire. Ankara még 1987-ben kérelmezte felvételét az Európai Unióba, de erről a tárgyalások csak 2005-ben indultak meg. Hogy ez megtörtént, jórészt az addig Berlinben kormányzó balközép koalíciónak köszönhető, amely határozottan síkra szállt Törökország teljes jogú uniós tagsága mellett. A 2005 őszén hivatalba lépett új kancellár, Angela Merkel viszont már csak különleges kapcsolat kialakítását szorgalmazta, ami Ankarában visszatetszést váltott ki. Így nem véletlen, hogy az esetleges felvétel feltételeként szabott 35 pont közül eddig csupán 13 került terítékre és csupán egy témában, a tudományos kutatás összehangolásának kérdésében született megállapodás.

Francois Hollande francia államfővé választása óta Párizs is hajlik a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására, ezért Angela Merkel Ankarában Recep Tayyip Erdogan kormányfőnek és Güll elnöknek főleg azt emelte ki, hogy a Berlin által ajánlott különleges kapcsolat megteremtése lényegében a teljes jogú tagság előkészítése.

A kancellár korábbi álláspontjának módosulásában alighanem komoly szerepet játszik az is, hogy Németországban egyre jelentősebb politikai tényezőt jelent a közel 3 millió bevándorolt török, akik közül immár csaknem másfél millióan felvették a német állampolgárságot. De talán még ennél is fontosabb volt Angela Merkel számára Erdogan nemrég tett kijelentése, amely szerint Ankara nem várhat az idők végtelenségéig az Európai Unió hozzáállásának megváltozására és ezért a Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásain már puhatolni kezdte, hogy Törökország miként csatlakozhatna a Sanghaj 5-ös együttműködési szerződéshez. Kijelentése csaknem pánikot váltott ki Brüsszelben, mert a világgazdaságban egyre jelentősebb szerepet játszó Törökországot nem szeretnék a Moszkva és Peking vezetése alatt álló szerződés keretén belül látni.

Az eszmecseréket követő sajtóértekezleten azonban már úgy tűnt, hogy Ankara is szívesebben tartozna az Európai Unióba, legalábbis erre utalt Erdogan kijelentése, amely szerint a kancellárt arra kérte, hogy személyesen közvetítsen az EU és Törökország között a tagság mielőbbi elnyerése érdekében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×