A török fegyveres erőknek egy évre engedélyük van, hogy Szíriában hajtsanak végre katonai akciókat, ha erre szükség van - erről döntött csütörtökön a parlament.

A határozati javaslatot egy nappal azután fogadták, el, hogy egy Szíriából indult, de egy török város ellen végrehajtott támadásban két nő és három gyermek vesztette életét. Akcakale török város déli része tudósítók szerint kihalt: a házak üresek, a boltok bezártak. A lakosok nagy része arab származású, de arra panaszkodnak: a szíriai menekültek táborát a város határában építették fel, ezért lőnek rájuk a szomszédból.

A szerdai aknatámadást követően Törökország tüzérségi tüzet zúdított a szomszédos országra és egyes hírek szerint több mint 30 szíriai katonai meghalt. Mindez annak ellenére történt, hogy a szíriaiak bocsánatot kértek, ENSZ-beli szövetségesük, Oroszország pedig azt mondta: biztosították róla, hogy tragikus baleset történt.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár súlyos aggodalmának adott hangot a regionális feszültség miatt, és arra figyelmeztetett: az egész régiót lángba boríthatja a háború. A másfél éve tartó konfliktusban új fejezet nyílt - a török katonák biankó csekket kaptak, hogy akkor léphetnek be szíriai területre, amikor akarnak.

A szíriai rezsimet azonban idegesíti, hogy sok ellenzéki Törökországban lelt menedékre és a lázadók török területről tudnak átcsapni.

Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök azt mondta: nem akarnak háborút, de figyelmeztetik szomszédjukat. "Békét és biztonságot akarunk. Látjuk, hogy mit okozott a háború Irakban és Afganisztánban. Ez már a nyolcadik ilyen támadás volt Szíriából" - tette hozzá.

A Szíriából kiindult támadást - amelynek elkövetőiről még nem tudni semmit - nyugati politikusok, az ENSZ BT, az EU és a NATO is elítélte. A Szövetség közölte: kiáll tagállama, Törökország mellett és felszólította Szíriát, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot.

A török miniszterelnök békéről szóló megjegyzései ellenére Isztambulban többezer ember tüntetett, olyan szlogeneket skandálva, hogy az AKP kormánypárt háborút akar, de a nép nem.

Törökország alkotmányos átalakuláson megy át, a gazdasági növekedés pedig lelassult, így nem tenne jót neki a közvetlen háború. Ugyanakkor a nyugatiak vonakodása miatt Ankarára hárul a feladat, hogy fellépjen az Asszad-rendszer ellen - jegyzi meg a Financial Times elemzője. Ez pedig csak tovább erősítheti regionális befolyását.