A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország az egyetlen a térség demokráciába átlépett, volt kommunista országai közül, amelynek politikai elitje nem hozott létre új alkotmányt, mert ahhoz korábban nem sikerült megteremteni a konszenzust. Ennek közvetlen következménye az, hogy itt az alaptörvény egységes, végleges szövegének hiányát egy intézmény, az Alkotmánybíróság (AB) pótolta.

A politikus hozzátette: az alkotmány állandó változtatása nem szolgálja a jogbiztonságot, ezért egy olyan szöveget kell elfogadni, amit ez a mostani, kétharmados többséggel rendelkező hatalom is szentnek, a sajátjának tekint. A koncepció szerint olyan alaptörvényre van szükség, amely rugalmasan választ tud adni a társadalmi igényekre, ám egyben stabil is, és amely a legfontosabb garanciális kérdéseket határozza meg.

Minél kisebb a dokumentum, annál jobban védhető, annál több kerül a sarkalatos törvényekbe - magyarázta Szájer József, aki szerint azonban ezen jogszabályok körét is csökkenteni kell, hiszen azok megváltoztatására tett kísérletek az elmúlt időszakban gyakran patthelyzetet eredményeztek.

Az Alkotmánybíróságról

Az, hogy pillanatnyilag egy parttalan szöveget értelmez egy korlátlan felhatalmazású testület saját iniciatívája alapján, kizárólag azért nem semmisíti meg az egész jogrendszert, mert felkészült és felelősségérzettel rendelkező jogtudósok végzik e munkát - mondta Szájer József. Ebben a rendszerben, amely eltorzítja a jogbiztonságot - magyarázta - a törvényhozó jogai sérülnek, hiszen az AB "láthatatlan alkotmányt" értelmezett.

Azzal, hogy a törvényalkotó most elfogad egy végleges szöveget, logikai feladattá szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét: a testület a továbbiakban azt vizsgálja, hogy az elfogadott törvények, rendeletek, szabályok logikailag ellentétesek-e az alaptörvénnyel - fejtegette Szájer József.

Felborult az egyensúly az Alkotmánybíróság és a törvényhozó viszonyában, ezért felül kell vizsgálni azt is, hogy a testület véleménye milyen mértékben befolyásolja a kihirdetett törvények sorsát. Vagyis azt, hogy az AB megsemmisítheti-e azokat, végezhet-e negatív jogalkotást - mondta a Fidesz európai parlamenti frakciójának elnöke.

Szájer József arról is beszélt, hogy nemzeti konzultációt kezdeményeznek az alkotmány szövegével kapcsolatban, és azt fontolgatják, hogyan lehetne jobban bevonni az állampolgárokat az előkészítésbe. Mint mondta, a közelmúltban ő maga indított egy olyan nyílt internetes fórumot, ahol az emberek nyolc alapvető közjogi kérdésben közölhetik a véleményüket. A politikus megjegyezte, hogy a konzultáció keretében meg kell fontolni a népszavazást is mint eszközt.

A pénztárakról

Szájer József arról is beszélt, hogy a Fidesz a kezdetektől fogva nem értett egyet a nyugdíjrendszer hárompilléressé alakításában, mivel ennek nyomán az idő előrehaladtával egyre több pénz hiányzott az államkasszából. A struktúrát tehát előbb-utóbb amúgy is át kellett volna alakítani, ám az, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó elszámolni a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, sürgetővé tette a változtatást.

Ha az EU rugalmasabban áll a kérdéshez, több idő maradt volna az embereknek arra, hogy átgondolják az öngondoskodással és az állami nyugdíjrendszerben való részvétellel kapcsolatos kérdéseket. Ez a kilencvenes évek közepén elmaradt, aminek oka az, hogy az akkori vezetés nem volt részese az átalakításról szóló vitának - fejtegette a politikus.

Azok, akik annak idején átléptek a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe, azt gondolhatták, hogy biztonságosabb lehet majd az államinál, és kecsegtető lehetett számukra az is, hogy az állam garanciát vállalt a befizetéseikre. Mostanra kiderült, hogy ez erőn felüli vállalás volt, és csak a csodának köszönhető, hogy a gazdasági válság idején egyetlen pénztár sem ment tönkre - fűzte hozzá Szájer József.