Angliában hosszú időn át érthető nemzeti gyűlölet izzott a németek iránt és megvető lenézéssel vegyes ellenszenv sújtotta az íreket. A franciákkal folytatott területi viták már a régmúltba vesznek, tehát a franciákat inkább csak irigyelték az angolok a puritanizmussal olyannyira ellentétes életvitelük, tehát a jó konyha, a jó bor és a szép nők élvezete miatt; "frogs" azaz "a békák" volt a gúnynevük. Ez olykor, tréfából ma is elhangzik néha.
A németek két világháborúban voltak az angolok gyűlölt ellenségei, és ez jó ideig teljesen visszaszorította a korábbi német-szeretetüket. Mert a német elvégre rokon népe az angolnak, és Bach vagy Beethoven zenéjéért, Goethe vagy Heine költeményeiért valaha rajongtak a britek, ám jöttek az ostoba háborúk és a propaganda mesterségesen felszította a gyűlölködést.
A német ősökkel rendelkező angol királyi család 1917-ben jobbnak látta a nevét Saxe-Coburg-Gotháról Windsorra angolosítani.
Az íreket nem is annyira gyűlölték, mint inkább lenézték, és ezernyi vicc szól arról, hogy milyen buták. Az ellentétnek azonban vallási oka is van: a katolikus kisebbségi vallás Angliában.
Amíg robbantak az IRA terroristák bombái Anglia nagyvárosaiban, élt a gyűlölet, és csak napjainkban kezd csillapodni. Amiben az a különös, hogy sok százezer angolnak vannak ír felmenői - mint ahogyan a magyar szlovákgyűlölők között is jó néhánynak akad a családfáján szlovák.
Az idősebbek száján még ki-kicsúszik
A politikai korrektség korában és különösen az Európai Unió megszületése óta egyre halványul az angolok körében a nemzetiségi gyűlölködés. Az idősebbek száján még ki-kicsúszik olykor egy-egy megütközést keltő mondat. Éppen a napokban írta meg egy közismert újságíró, hogy a kilencvenes évek elején a matróna korú Erzsébet anyakirálynővel beszélgetett, és elmondta, mit tapasztalt Brüsszelben, egy uniós csúcsértekezleten. "Az Európai Unió sohasem fog működni, azokkal a hunokkal, wopokkal és dagókkal" - jegyezte meg az ősrégi skót arisztokrata családból származó anyakirálynő.
Három lebecsülő kifejezést használt tehát. A hunok nem a magyarokat jelentik az angol szlengben, hanem a németeket. Az első világháború harctereinek vad összecsapásai ihlették az összehasonlítást Attila kegyetlen portyázóival.
A dagók nem azonosak a mi digóinkkal, az angolok valaha a portugálokat és a spanyolokat illették e lebecsülő elnevezéssel. A wopok pedig általában a kontinensen élő európaiak - ha nem szeretjük őket.
De az átlag angol már meg se érti ezeket a régi szavakat. A gyűlölködésnek vége. Sok nevelő munka és a politikai korrektség állhatatos sulykolása kellett ahhoz, hogy így legyen.