Szlovéniának, az unió soros elnökének kormányfője arról is beszélt, hogy az ír eredmény nem fogja lassítani az unió bővítési folyamatát. A megbízatást a következő félévre átvevő Nicolas Sarkozy francia elnök ugyanakkor azt jelentette ki, hogy a bővítési folyamat lényegében megállt a nemleges voks miatt. Szerinte nincs értelme tovább szélesíteni az EU-t addig, amíg nincs megállapodás az intézményrendszer jövőjéről a jelenlegi tagállamok között.

Több vezető - köztük Sarkozy és előző nap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök - arra is utalt, hogy más tagállamokban, így Csehországban is problémák mutatkoznak a szerződés ratifikálásában. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök ugyanakkor sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy kormánya nem kívánja akadályozni a megerősítés folyamatát. Sarkozy szerint Topolánek a találkozón utalást tett arra, hogy országában jelen van az EU-val szembeni szkepticizmus.

Az európai politikai elitben súlyos csalódást okozó múlt heti ír népszavazási eredmény a félévzáró csúcstalálkozó fő témájává lépett elő. A kötetlen vacsorát követően tett nyilatkozatokból egyértelművé vált ugyanakkor, hogy a kormányfők nem látnak azonnali gyógyírt a szigetország ejtette sebre.

Megismétlik a népszavazást?

A megszólaló vezetők mindegyike a ratifikációs folyamat folytatása mellett foglalt állást - kivétel volt az ír Brian Cowen, aki csupán annyit mondott, hogy országa részéről túl korai még forgatókönyveket vázolni a népszavazás utáni helyzetre.

Írországnak döntenie kell arról, mit szándékozik tenni a múlt heti eredmény után, mert ettől függ a további lépések tervezése. Az egyik lehetséges forgatókönyv - bár ezt Cowen a voksolás előtt még elutasította - a népszavazás megismétlése. Elképzelhető az is, hogy Dublin a szerződés életbe léptetésének érdekében azt kéri, néhány területen maradjon ki az uniós együttműködésből - ennek valószínűségét azonban csökkenti, hogy túlságosan fontos területekről lenne szó.

Az uniós állam- és kormányfők számára októberi találkozójuk a következő alkalom, hogy részletesen tárgyaljanak az intézményes kérdésekről. Előtte júliusban is találkoznak ugyan, de a Párizsban rendezendő értekezlet célja egy új alapokra helyezett EU-mediterrán együttműködés indítása lesz.

Az EU végleg eltörli a Kuba elleni szankciókat

Az Európai Unió külügyminiszterei csütörtök este a Kuba elleni szankciók végleges eltörléséről döntöttek - jelentette be az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős biztosa, Benita Ferrero-Waldner.

Az EU 2003-ban, kubai ellenzékiek tömeges őrizetbe vétele után vezette be a szankciókat, közöttük a magas szintű látogatások korlátozását. A szankciókat 2005-ben már felfüggesztették. A végleges eltörlés célja, hogy további reformokra bátorítsa Raúl Castro kubai elnököt.

A külügyminiszteri döntés napokon belül életbe lép. Annak részeként azonban egy év múlva felülvizsgálják a helyzetet, és szükség esetén ismét bevezetnek büntetőintézkedéseket.

EU-miniszterek hangoztatták azt is, nincs szó arról, hogy az unió enyhítene az emberi jogokkal kapcsolatos elvárásain Havannával szemben, a határozat célja elsősorban annak jelzése, hogy az unió javuló kapcsolatokra törekszik.