Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Az orosz diplomaták távoztak, a briteknek vasárnapig van idejük

Elutazott Nagy-Britanniából az a négy orosz diplomata, akit a Litvinyenko-ügy miatti kiadatási vita nyomán utasított ki London. Közben egy orosz felmérés szerint a megkérdezettek döntő többsége ellenzi az Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásával vádolt Andrej Lugovoj kiadását. Az orosz külügyminisztérium emellett magyarázatot követel egy orosz állampolgár ügyében, aki a brit hatóságok szerint meg akarta ölni Borisz Berezovszkij üzletembert.

A londoni orosz nagykövetség jelezte, hogy négy kiutasított munkatársa elhagyta a szigetországot, de arról nem beszélt, hogy ez mikor történt. A válaszlépésként kiutasított brit diplomaták számára vasárnap jár le a távozásra adott határidő.

A brit hatóságok eddig nem voltak hajlandók megerősíteni az a hírt, hogy a kiutasítottak között van Andrew Levi, a moszkvai brit követség gazdasági ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője.

Közben egy orosz közvélemény-kutatás szerint az oroszok valamivel több mint fele ellenzi, hogy Moszkva kiadja Londonnak a britek által Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásával vádolt Andrej Lugovojt. Hét százalék azonban azt mondja, hogy ezt igenis meg kell tenni. A megkérdezettek egy igen jelentős része, 41 százalék ugyanakkor nem tudott állást foglalni a kérdésben - jelentette az Eho Moszkvi hírrádió. A válaszadók egyharmada szerint az ügy nem fogja negatívan befolyásolni az orosz-brit kapcsolatokat.

Gorbacsov óvatosságra int

London és Moszkva vitájában megszólalt Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió első és utolsó elnöke is. Gorbacsov, aki külpolitikai kérdésekben időnként Vlagyimir Putyin elnök pártját fogja, azt mondta, hogy a most kialakult helyzet a 80-as évekre emlékezteti. Ugyanakkor abban az időben a szovjet vezetésben és a külföldi partnerekben is volt annyi felelősségérzet, hogy ne ássák alá a fejlődő kétoldalú kapcsolatokat. Gorbacsov azonban óvta az orosz politikusokat az éles kijelentésektől, "mert Londonban komoly dolgokról hoznak döntéseket, Moszkvát és Nagy-Britanniát pedig komoly szálak fűzik össze."

Úgy tűnik azonban, hogy a felek egyelőre nem tudják, hogyan bújjanak elő lövészárkaikból. Az orosz külügyminisztérium például magyarázatot követel Londontól a Borisz Berezovszkij elleni állítólagos gyilkossági kísérlet ügyében.

A brit sajtó titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a londoni emigrációban élő, és Putyin megdöntését követelő üzletembert egy rejtélyes orosz férfi akarta megölni egy szállodában. A merényletet azonban megakadályozták, de - ismét csak - brit illetékesekre hivatkozva a sajtó azt írta, hogy a férfit kiutasították az országból.

"Az orosz fél jogosan várja el az újságok találgatásainak hivatalos és nyilvános elutasítását vagy megerősítését. Ha a brit félnek bármilyen bizonyítéka van arra, hogy az őrizetbe vett személy bűncselekményt követett el, és valóban orosz állampolgár, akkor felmerül, hogy miért nem tájékoztatták az ügyről az orosz felet, sőt az illető nevét sem közölték" - állt a moszkvai külügyminisztérium közleményében. Brit részről ugyanakkor Gordon Brown miniszterelnök néhány napja "elfogadhatatlannak" nevezte az orosz álláspontot az ügyben.

Hanganyag: Szvetnik Endre (London)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×