INFORÁDIÓ
2021. szeptember 20. hétfő
Friderika

menczer tamás

koronavírus

vakcina

Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megítéléséért felelős államtitkár sajtótájékoztatót tart a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2019. szeptember 18-án. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Keresztény Újságírók Nemzetközi Konferenciája főszervezőjeként 5 millió forintot adományoz a Magyar Ökomenikus Segélyszervezetnek az iraki veszélyeztetett helyzetben lévő keresztény közösségek támogatására.

Menczer Tamás: a vakcinabeszerzésnél gyorsnak és mozgékonynak kell lenni

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Bízunk benne, hogy tudjuk a több területen meglévő jó együttműködést folytatni az új amerikai adminisztrációval – mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a járványhelyzet jelentette új külgazdasági feladatokról, a brexit következményeiről és arról is, hogy miért kell résen lenni a vakcinapiacon.

Menczer Tamás az Arénában
 

Mi a tárcák közötti együttműködés rendje most, hogy a járvány miatt nagyon nagy ívű gazdaságvédelmi lépéseket kellett megtervezni, meg végrehajtani?

A mi feladatunk az, hogy minél több munkahelyteremtő beruházás valósuljon meg Magyarországon, ezeknek a beruházásoknak köszönhetően is növekedjen Magyarország exportteljesítménye, és mindehhez a financiális hátteret is biztosítani tudjuk az Eximbankon keresztül. Ez tehát a mi dolgunk. Természetesen a koronavírus-járvány jelentős mértékben hatással volt a mi munkánkra is, feladatunkká vált a meglévő munkahelyek megőrzése és újak létrehozása.

Megnézik, hogy a világban hol lehet értelmes üzletet csinálni?

Igen. Megnézzük a világban zajló folyamatokat, és a magyar érdeket képviselve megnézzük, hogy ebből hogyan tud az ország, hogyan tudnak a magyar emberek a legjobban kijönni. 2014 és 2020 első féléve között 538 beruházásról született döntés, és ez pontosan 92041 munkahelyet jelentett. A koronavírus-járvány során több programunk is volt, és 2020-ben összesen 1433 beruházó vállalta azt, hogy részt vesz ezekben, és megőriz 264 600 munkahelyet és létrehoz 12 600 újat.

A nap akkor úgy kezdődik, hogy a mi diplomatáink elmennek például egy nemzetközi kereskedelmi vásárra? Már amikor éppen ilyet lehet rendezni?

Igen, minden misszióban a nagykövet, a főkonzul vezetésével az is a feladatuk a diplomatáinknak, hogy megnézzék, az adott országban milyen gazdasági folyamatok zajlanak, van-e olyan beruházó, aki külföldi beruházást tervez, van-e olyan igény az adott országban termékre, szolgáltatásra, amelyet Magyarországról lehetne odavinni. Ez egy óriási verseny a világban. A beruházásokért óriási verseny zajlott a koronavírus előtt is, de most átrendeződés kezdődött el a koronavírus miatt. Vannak olyan nemzetközi cégek, amelyek a járvány miatt valahol felfüggesztik a termelésüket, és elindul egy verseny azért, hogy amikor majd lehetőség van a termelés folytatására, akkor azt hol kezdik újra. És mi ebbe a versenybe is beneveztünk.

Mennyi rugalmasságot enged egy kormányzat az üzleti szempontból tárgyaló diplomatáinak?

Nem túlzottan bonyolult a dolguk a kollégáknak, mert van egy beruházástámogató rendszer és programok, amelyek minden beruházóra, jöjjön az Nyugatról, Keletről, Európából vagy máshonnan, egyformán vonatkoznak. Természetesen megvannak azok a paraméterek, amelyeket a beruházónak vállalnia kell, munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés, vagy akár az, hogy fejlettebb technikát hoz be Magyarországra, innovatív megoldásokat.

A diplomata kiteríti az asztalra a magyar beruházásösztönző programot a lehető leggyorsabban, és azt mondja, hogy ezt tudjuk ajánlani, fontoljátok meg?

Igen, nagyon fontos a gyorsaság. Lehetőség szerint elsőnek legyen ott a mi emberünk a beruházónál, elsőnek értesüljünk arról, hogy kinek van beruházási, fejlesztési vagy vásárlási szándéka, és aztán a versenyben helytálljunk és eredményesek tudjunk lenni. Itt igen vonzó gazdasági környezet, kiszámítható nemcsak a politikai, hanem a gazdasági környezet is, és kiszámítható az a munkaminőség, amelyet a magyar munkavállalók nyújtanak.

Azokban az országokban különösen fontos a magyar diplomáciai jelenlét, ahol a saját gazdaság működtetéséhez is jelentős állami segítség, koordináció, hozzájárulás szükséges, vagy nincs ilyen összefüggés, a piac nagysága határozza meg?

Minden országra partnerként tekintünk és nyitottak vagyunk. Sokat kritizáltak bennünket a keleti nyitás stratégiája miatt, megjegyzem, teljesen alaptalanul. A keleti irányba is fókuszáló gazdaságpolitika eredménye, hogy ha a Magyarországra érkező beruházások volumenét nézzük, akkor ’19-ben és ’20-ban is keleti ország végzett az első helyen. ’19-ben Dél-Korea, ’20-ban Kína. Ha a beruházások darabszámát nézzük, akkor Németország, míg a versenyképességi programjainkban a legtöbb résztvevő magyar. Ez azt mutatja, hogy a külgazdasági politikánk kiegyensúlyozott.

Ebben a világban, amikor közösségi médiában zajlik szinte minden, nem lehetett utazni se nagyon, más eszköztárral dolgozik a magyar diplomácia, mint korábban?

Természetesen alkalmazkodunk a helyzethez. A vírus se nem ok, se nem kifogás arra, hogy a munkánkat ne végezzük el. A kommunikációnak és az információcserének számtalan módja van. Ha netán nincs mód fizikai találkozásra, akkor lehet telefonon beszélni, lehet Skype-on egyeztetni az internet segítségével, ez nem jelent problémát.

Hogyan azonosítja a kormány és a tárca most a bajban lévő ágazatokat?

Ismerjük a helyzetet, több mint egymillió munkahely megőrzését tudta segíteni a magyar kormány bértámogatással, hitelmoratóriummal, képzési támogatással, adó- és járulékcsökkentéssel. A vendéglátás, a turizmus, bizonyos szolgáltató ágazatok különösen kitettek ennek a helyzetnek.

Úgy választják ki a támogatandó ágazatokat, hogy hol a legnagyobb végleges munkahelyvesztés veszélye?

A jelenlegi helyzetben mindenki kitett a koronavírusnak, de kétségtelen, nem ugyanolyan mértékben, úgyhogy igyekszünk olyan széles támogatási rendszert összerakni, amely mindenki számára segítséget nyújt. Elég a hitelmoratóriumra gondolni, óriási segítség lehet annak, aki igénybe akarja venni, akár magánszemély, akár vállalkozó, hogy a hitelét egy adott időszakban nem kell visszafizetni. És azt, hogy ez egyébként népszerű, a számok is mutatják.

Cél az egy kormányzat számára, hogy maradjon ebben a helyzetben is elkölthető jövedelem, ami keresletet támaszt?

Cél az a kormányzat számára, hogy nehéz helyzetben lévő embereket és vállalkozásokat segítsen. Természetesen cél az is, hogy az a pénz, amely ott marad az embereknél és a vállalkozásoknál, az a gazdaságot élénkítse.

Milyen területen érdemes egy ilyen helyzetben beruházásokat menedzselni egy kormányzatnak?

Minden terület izgalmas és érdekes lehet, amely munkahelyeket tud teremteni és munkahelyeket tud megőrizni. Magyarországon kiemelt terület az autóipar, amely igen jelentős hányaddal veszi ki magát egyrészt a foglalkoztatásból is, másrészt a termelésből is, és komoly beszállítói hálózata is kiépült.

Arra van valami viszonyszám, hogy egy autóipari beruházással megteremtett munkahely hány beszállítói munkahelyet tud életben tartani Magyarországon?

Nehéz egészen pontosan megmondani, de fontos azt hangsúlyozni, hogy minden vállalkozás, amely munkahelyteremtésre vagy -megőrzésre támogatást kap, azt egy megfelelő képlet és módszertan alapján kapja, ami azt jelenti, hogy minden támogatás néhány éven belül megtérül a magyar költségvetésnek. Azon túlmenően, hogy direkt módon munkahelyet őriz meg vagy munkahelyet hoz létre, többszörös hatása van más munkahelyekre, tehát egy létrehozott munkahely további három-négy munkahelyre is hatással lehet a beszállítói láncban.

Mi most a vakcinabeszerzés rendje az után, hogy az első hullámban a maszkbeszerzés vadnyugatinak látszott?

Kétségtelen, óriási és döbbenetes verseny volt a védőeszközökért már a járvány első hulláma alatt is. Tudnék én is hosszasan mesélni olyan filmbe illő történeteket, hogy lefoglalt védőeszközök hogyan „kaptak fényt” és tűntek el különböző raktárakból vagy repterekről, de a lényeg mégiscsak csak az, hogy az első hullám során sikerült a maszkok és egyéb védőeszközök meg a lélegeztetőgépek beszerzése területén is helytállnunk. Most a vakcinánál is látszik hasonló verseny. Annyi különbséggel talán, hogy most jól beazonosítható az a néhány vakcinagyártó, amelynél valóban van arra reális lehetőség, hogy biztonságos és hatásos vakcinát tud létrehozni. Az uniós beszerzés közös, ami egyébként szerintem egy jó ötlet lehetett volna, csak jobban kellett volna csinálni, de mi keleti irányba is tájékozódtunk és tájékozódunk éppen azért, hogy hol van hatásos és biztonságos vakcina.

Ilyenkor Magyarország az uniós beszerzésen kívüli vakcinákra nemzetként egyedül tárgyal, vagy másokkal összefogva?

Ilyenkor gyorsnak és mozgékonynak kell lenni, és az ilyen esetben egyedül könnyebb. Tehát egyedül tárgyalunk orosz partnerekkel, egyedül tárgyalunk Kínában, az izraeli kollégákkal, és az eddigi tapasztalataink szerint ez eredményes.

Ilyenkor gyorsnak kell lenni és azonnal készpénzzel fizetni, mint egy bármilyen olyan üzletben, ahol az ember első akar lenni?

Nem, ez ilyen értelemben különbözik a járvány első hullámában látott beszerzésektől. Itt az, hogy gyorsnak kell lenni, azt jelenti, hogy gyorsan ki kell alakítani a tárgyalási csatornákat, gyorsan jelezni kell szándékokat, és gyorsan segíteni kell azt, hogy a szakemberek minél inkább pozícióba kerüljenek. A politikusoknak nem az a feladatuk, hogy döntsenek egészségügyi kérdésekben, hanem hogy megteremtsék a lehetőséget a szakembereknek arra, hogy dönteni tudjanak.

Ezek szerint nem olyan, mint az autópiac, ahol a később érkező, ha ráígér, akkor viszi?

Résen kell lenni, az biztos, de résen is vagyunk.

Az európai uniós jogállami kritériumok mikor és hogyan jelennek meg majd a gyakorlatban?

Az európai jogállamisági kérdésekben a magyar kormány álláspontja kristálytiszta és változatlan volt végig. Mi azt mondtuk, hogy a jogállamisági kérdések rendezésére van egy bevett európai eljárás és mechanizmus, aminek a vége az, hogy ha a felek nem tudnak közös álláspontra jutni, az Európai Bíróság dönt, és ez működött. Ha valaki ezen változtatni akar, annak szintén van egy uniós eljárásrendje, és azon kell végigmenni. Az úgy nem megy, hogy összejönnek az európai vezetők, akár a miniszterelnökök és államfők az Európai Tanácsban, és akkor ott valaki előjön egy ötlettel, amely alapvetően arról szól, hogy gumiszabályokat hozzanak létre azért, hogy ezt büntetésre fel tudják használni olyan országokkal szemben, amelyekkel bizonyos kérdésekben, például a migráció kérdésében nem értenek egyet. Nagyon fontos, hogy a magyar miniszterelnök vezetésével ezt a kísérletet sikerült elhárítani. Nem lehet uniós forrásokat felhasználni arra, hogy egyes országokat revolverezzenek, támadjanak azért, mert politikai kérdésekben nem értenek egyet.

Ez annyira egyértelműen van lefektetve, hogy az ezzel operálók számára is világos? Mert ezzel ellentétes hangokat hangosan hallani most is.

Az emberek a tényeket relativizálni akarják, hogy győztesnek tűnjenek bizonyos kérdésekben, de azért a tények mégiscsak makacs dolgok, és ha valaki megvizsgálja valóban a tényeket, akkor azt láthatja, hogy ezt a kísérletet sikerült teljes mértékben visszaverni. Azzal együtt azt nem gondolom, hogy ez a harc le lenne zárva. Nemrég került asztalra Brüsszelben a legfrissebb migrációs stratégia, amely a lehető legkendőzetlenebbül bevándorláspárti. Ez a terv pontosan akkor került az asztalra, amikor ezek az úgynevezett jogállamisági és költségvetési kérdések szintén asztalon voltak, ez nyilvánvalóan nem véletlen. Tehát ez a harc nem ért véget, ilyenfajta naivitás nincs bennem.

Látják-e már pontosan, hogy a brexitnek milyen hatása lesz elsősorban a kint élő magyarokra?

Sajnáljuk, hogy a brexit megtörtént, de természetesen tiszteletben tartjuk a brit választók népszavazáson hozott döntését. Ez több csoportot érint, munkavállalókat, tanulókat, olyanokat, akik rövidebb látogatásra érkeznének Nagy-Britanniába. Akik 2020 vége előtt már az Egyesült Királyságban éltek, ők úgynevezett letelepedett vagy előzetes letelepedett státuszt kérvényezhetnek, erre június 30-ig van lehetőségük. Ez ingyenes és akár online is elintézhető. Akik 2021. január elseje után szeretnének az Egyesült Királyságba menni és ott hosszabb ideig tartózkodni, letelepedni, azoknak a brit kormány egy pontrendszert hozott létre, és a munkavállalás és a hat hónapot meghaladó tartózkodás vízumkötelessé vált ezen pontrendszer alapján.

Milyen együttműködésre készülnek az új amerikai adminisztrációval az után, hogy a magyar kormány szemmel láthatóan Trump elnöknek szurkol, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig egy alkalommal el is igazította Joe Biden elnökjelöltet, aki viszont nemsokára az Egyesült Államok elnöke lesz?

Igen, de Szijjártó miniszter úr nyilatkozatának volt egy előzménye a megválasztott amerikai elnök részéről. Természetes nyitott testtartással jó együttműködésre készülünk, és bízunk benne, hogy tudjuk a több területen meglévő jó együttműködést folytatni az új amerikai adminisztrációval. Az előző adminisztrációval sok mindenben egyetértettünk, és abban bízunk, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva ezeket az együttműködéseket folytatni tudjuk. Az nyilvánvaló, hogy Trump elnök szemében felértékelődött nemcsak Magyarország, hanem az egész közép-európai régió, és az együttműködés a kölcsönös tisztelet talajára épült. Bízunk benne, hogy ez így lesz a jövőben is.

A hadiipari együttműködés is marad?

Minden együttműködés maradhat természetesen, amely a magyar érdekeknek megfelel és amelyben egyetértésre tudunk jutni. 1700 amerikai vállalat tevékenykedik Magyarországon, a legtöbb stratégiai partner az amerikai vállalkozók köréből van, tehát természetesen a gazdasági együttműködésben és a védelmi együttműködésben is érdekeltek vagyunk, és készek vagyunk a folytatására.

Közelebb kerül-e a normálishoz a kárpátaljai magyarok ebben az évben?

Mi eddig is mindent megtettünk és a jövőben is mindent meg fogunk tenni, és minden észszerű és korrekt együttműködésre készek vagyunk azért, hogy a Kárpátalján élő magyarok élete könnyebb és jobb legyen. Szeretnék arra emlékeztetni, hogy nem mi kezdtük, a nyelvtörvény és az oktatási törvény megváltoztatása Ukrajnában történt. Mi elmondtuk, hogy abszolút érdekeltek vagyunk a jó együttműködésben, érdekeltek vagyunk egy stabil és fejlődő Ukrajnában, hiszen szomszéd országról van szó, jelentős magyar közösség él ott, és akkor még gázvezetékről nem is beszéltem. Ugyanakkor a kárpátaljai magyarok mellett mindig kiálltunk és mindig ki is fogunk állni, és ha azt látjuk, hogy az ő jogaik csorbulnak az oktatás, a nyelvhasználat területén, akkor felemeljük a szavunkat, és ha azt látjuk, hogy magyarokat, magyar közösségeket megfélemlítenek, akkor szintén felemeljük a szavunkat, és ez így lesz a jövőben is. Remélem és bízom benne, hogy a kérdésben előrelépés lesz az idei évben.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018