INFORÁDIÓ 
2019. augusztus 25. vasárnap
Lajos, Patrícia

palkovics lászló

mta

itm

interjú

Budapest, 2018. december 17. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közötti együttműködési megállapodás aláírásán az Innovációs és Technológiai Minisztérium könyvtártermében 2018. december 17-én. MTI/Mohai Balázs

Palkovics László: komoly kormányfelhatalmazásom van az akadémiai tárgyalásokra

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Mérhető teljesítményű kutatóintézeti hálózatot akar a kormány, és 2020. január elsejéig ennek működnie is kell - mondta Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorában. Az innovációs és technológiai miniszter azt állította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével csak abban nem értenek egyet, hogy az átalakított hálózatnak az Akadémia keretein belül kell-e működnie. A miniszter beszélt az útépítési tervekről és a ferihegyi zajártalom csökkentéséről is. A beszélgetés rövidített, szerkesztett változata.

Milyen ütemben mennek tovább az útépítések?

Gyorsforgalmi útból most van Magyarországon nagyjából 1300 kilométer, a program révén, amely 2024-ben fejeződik be, több mint 1100 kilométerrel több, tehát 2400 kilométernyi gyorsforgalmi utunk lesz. Ez lehet autópálya, lehet autóút, de mindenképpen kétsávos, nagy sebességű út. Gyakorlatilag minden megyei jogú város a szomszéd városokkal gyorsforgalmi úton összeköttetésbe kerül, minden gyorsforgalmi út el fog jutni a határig. Illetve azt a célt tűztük ki, hogy lehetőség szerint mindenki bárhol lakik, harminc percen belül érjen el egy gyorsforgalmi utat. Nem állunk meg természetesen, hiszen most jönnek olyan feladatok, mint például az M1-es autópálya lényegi felújítása, ez Magyarország legterheltebb autópályája, ott most gondolkozunk azon, hogy milyen más konstrukciókban és technológiával tudjuk azt az utat felújítani.

Szélesítés?

Nem szükségszerűen szélesítés, inkább arra gondoltam, hogy megtartva a mostani két sáv plusz leállósávot megfelelő intelligens eszközökkel a leállósávot ugyanúgy lehet használni. Ennek az a feltétele persze, hogy a leállósávon mondjuk, 200 méterenként elhelyezünk egy videokamerát, és megnézi azt, hogy a következő 200 méteren rá lehet-e terelni forgalmat a leállósávra, és használjuk a leállósávot is, mert egyébként az üres. A technológia létezik, az A9-es autópályán München és Nürnberg között a leállósáv be van kamerázva, és van tábla, amely megmutatja, hogy rámehetek-e.

Magyarországon van az intelligens rendszerhez elegendő intelligens autós is?

Ha a forgalmat ráengedjük, az pont olyan sáv, mint a bármelyik sáv, és ott van már elég intelligens autós.

A vasútfejlesztés ehhez képest háttérben van? Ha már mindenhova elmegyünk autóval, akkor minek vasutat fejleszteni?

Nem szükségszerűen, az Európai Unió az áruszállítást 2050-ig szeretné átterelni a vasútra. Az unió egyértelműen a vasutat tekinti az úgynevezett gerinchálózatnak, és az úthálózatot ennek a kiegészítésének.

A Ferihegyi repülőtér zajszennyezésének tekintetében mikor lesz végleges megállapodás? Mikor érezhetik a lakók, hogy lehet aludni?

Ez nagyon összetett történet. Változott a megközelítési irány, ez azt jelentette, hogy bizonyos területek fölül elkerültek a repülők, de újabb területek fölött szállnak le, és az ott lévő lakókat ez valóban zavarja. Mindenképpen szeretnénk azt, hogy a repülőtérre ne érkezzen éjfél után repülőgép, vagy ha mégis érkezik és ezt nem önhibáján kívül teszi, akkor bevezetünk valamilyen olyan illetéket, amellyel szeretnénk motiválni arra, hogy tervezze pontosabban a menetrendjét és éjfél előtt szálljon le. Heteken belül letesszük az asztalra a jogszabály-módosítási tervezetet, és lesznek olyan elemek, amelyek nagyon gyorsan megjelennek, tehát érezni fogják a lakosok, hogy nem jön már annyi repülő éjszaka, éjfél és a reggel öt között, illetve lesznek hosszabb távúak is, ami néhány hónapot igénybe vesz. Szeretnénk a lakosságot sokkal jobban informálni és bevonni, ezért a repülőtér saját mérőhálózata mellett a Közlekedéstudományi Intézet már elkezdte annak a részben stabil, részben mobil eszközökből álló mérőrendszernek a telepítését, amely révén pontos méréseket hajtanak végre, és ennek az eredményeit rögtön elérhetővé tesszük megfelelő applikáción keresztül. Sőt, szeretnénk a lakosokat is bevonni olyan formában, hogy idős mérnökemberek, akik otthon vannak, és ha van kedvük ebben részt venni, akkor kapnak egy elhaladási zajmérőt, és megkérjük őket arra, hogy az olyan eseményeket, amelyek szerintük már zavarók, rögzítsék ezzel az eszközzel, és küldjék el nekünk.

Mint egy észlelést.

Ez gyakorlatilag észlelés, és nagyon sok szubjektív elemet tartalmaz, hiszen, ha megnézzük, hogy 2006-hoz képest, bár az utasok száma jelentősen nőtt, de a repülési műveletek száma csökkent, és az új generációs repülőgépeknek a zajterhelése, emissziója feleakkora, mint 2006-ban volt. Ennek ellenére ezt, akinek a háza fölött elmegy hajnali egy órakor egy ilyen hatalmas repülőgép, azért másképp értelmezi. Azt szeretnénk, ha nem lenne repülés éjszaka, megtiltani nyilván nem tudjuk, hiszen akkor be kellene zárnunk a repteret, az pedig nagyon súlyos gazdasági, egyéb ügyeket okozna, hiszen elszoknának a repülőtér használatától a légitársaságok.

A cikk végére ért.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018