"Jelenleg a fogyasztás egy-másfél százalékát fedezzük szélerőművi termelésből, és ez legalább a háromszorosára nőhet a következő években" – mondta Zay Balázs, a Klímapolitikai intézet vezető kutatója az InfoRádióban, miután a kormány közölte, hogy változnak a szélturbinák telepítésére vonatkozó szabályok.
A rádió Aréna című műsorában Lantos Csaba energiaügyi miniszter jelentette be, hogy az Európai Unióvval folytatott tárgyalásokon megállapodtak, hogy a szélerőművek esetén az eddigi 12 kilométeres védőtávolság 700 méterre csökken.
A kutató szerint egy 2018-as tanulmány szerint Magyarország területének 11 százaléka ideális szélerőművek telepítésére. Hozzátette: a valóságos szám ennél kisebb, mert fontos érdek a természeti értékek megőrzése, hogy ne nézzen ki úgy az ország néhány része, mint egy iparterület. Lantos Csaba is az hangsúlyozta, hogy a kormány nem akar szélkerékerdőket látni.
Zay Balázs elmondta, ez a 11 százalék közepes értéknek mondható a többi európai országhoz képest. Európában a szélerőművekhez az ideálisak az északi, tengerparti területek, ezért is vannak a legnagyobb szélerőmű-parkok Dánia és Anglia között, illetve Észak-Lengyelországban. A kontinens belsején elhelyezett szélerőművek hatásfoka mindig rosszabb, ráadásul Magyarország hegyekkel van körülzárva, ami további hátrányos tényező.
Hazánkban a Dunántúl középső és déli területein, illetve a Kisalföldön található jelenleg több szélturbina is.
A szakértő szerint szélenergiával nagyjából az ország elektromosenergia-igényeinek nagyjából három százalékát lehetne fedezni, ez számszerűen körülbelül egy gigawatt termelést jelentene (amikor fúj a szél). Hozzáfűzte, a tanulmány szerint, ha kihasználnánk Magyarország területének alkalmas 11 százalékát, ennek a sokszorosát lehetne előállítani.