Évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz veszik kárba a magyar gázinfrastruktúrák szivárgásai miatt, mely az országos téli gázfogyasztás egyheti mennyisége – írja a Magyar Természetvédők Szövetsége.

A földgáz 80-95 százalékos metántartalma miatt fokozottan hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, a szövetség ezért sürgeti, hogy Magyarország is csatlakozzon a globális metánvállalás kezdeményezéshez. Ennek célja, hogy 2030-ra az országok vállalják metánkibocsátásuk 30 százalékos csökkentését a 2020-as szinthez képest.

A közleményben azt írták: Magyarország éves földgázigényének közel 80 százaléka származik importból, amit még ma is szinte teljes egészében Oroszországtól vásárolunk. A kormány 2021-ben egy 15 éves lejáratú gázszerződés megkötésével az orosz gázimport melletti hosszú távú elköteleződést választotta.

A döntés az akkori lehetőségekhez mérten jó megoldásnak tűnt, azonban a 2022 nyarán közzétett magyar energia veszélyhelyzeti akcióterv – benne a gázra vonatkozó intézkedésekkel és beruházási tervekkel – új helyzetet teremtett.

„ Az új, import vagy hazai gázinfrastruktúrákba való beruházások időigényesek és drágák, így nem alkalmasak az akut energiaellátási problémák kezelésére"

– mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója. Szerinte ezek a beruházások újabb harminc évre rögzítik a gázfüggőséget, és veszélyeztetik a klíma-energiapolitikai 2030-as vállalásaink teljesítését.

Földgáz szivárgása itthon

„Az IEA adataival felszorozva becslésünk szerint hazánkban évente mintegy 100-180 millió köbméter földgáz szivároghat el a gázinfrastruktúránkból. A metánszivárgással tehát akár egyheti téli földgázunk is veszendőbe mehet. Az új gázinfrastruktúra beruházások tovább növelnék az üvegházhatású gázkibocsátást” – hívta fel a figyelmet Molnár Mátyás, a Magyar Természetvédők Szövetségének energia programfelelőse.

A földgáz hosszú távon nyolcvanszor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid; jelentős szerepe van az éghajlatváltozás súlyosbodásában.