Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Nyitókép: Pixabay

Feledy Botond: kellemetlen lehet Magyarországnak az új EU-költségvetés

Több területen is a vesztese lehet Magyarország az új uniós költségvetésnek - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző, aki szerint a brexit is egyrészt negatívan fogja érinteni Magyarországot, másrészt megágyaz a skót függetlenedésnek Nagy-Britanniától, nem beszélve az északírekről és a walesiekről.

Több nyitott kérdés is van az unió új költségvetésében – mondta Feledy Botond az InfoRádió Aréna című műsorában. A külpolitikai elemző szerint elsőként azt kell eldönteni, hogy a britek távozása miatt kieső pénzt pótolják-e a tagállamok, vagy csökkentik a költségvetést.

"Erre a magyar álláspont az, hogy

igen, hajlandók vagyunk többet betenni, nyilván a nettó haszonélvezők szívesen mondják ezt. Ezzel szemben a befizetők ezt nem annyira szívesen mondják,

ők lehet, hogy el tudnak képzelni egy csökkentett költségvetést."

Feledy Botond szerint azt is el kell dönteni, hogy az unió létrehoz-e olyan új eszközöket, amelyekkel a tagállami befizetéseken kívül is forrásokhoz juthat a közös költségvetés. Arról is határozni kell, hogy milyen arányban osztják el a pénzeket, a mezőgazdaságra fordítható források nagysága például várhatóan tovább csökken majd – tette hozzá az elemző.

"Az új csatlakozó tagállamok közül sokan a mai napig kedvezőtlenebb helyzetben vannak a támogatási struktúra aránytalansága miatt, magyarul elfogadták azt, hogy akár hosszú évekig kevesebb támogatást fognak kapni. Ezt mondták 2004-ben, és ez a mai napig fut. Itt tehát van egy aránytalanság."

Ugyancsak kérdéses, hogy miként csoportosítják át a strukturális és kohéziós alapok forrásait a tervezett nagy európai innovációs központok finanszírozására – mondta Feledy Botond. Ennek a kelet-közép-európai országok, így Magyarország is a vesztese lehet – hívta fel a figyelmet az elemző.

"Amit el kellene kerülni, az az, hogy Párizsban és Frankfurtban legyen egy-egy innovációs központ, amit európai pénzből finanszírozunk, és ahol német és francia cégek informatikai globális szerepre tudnak törni. Egyfelől szeretnénk ezt;

legyenek európai olyan bajnokok az új generációs informatikában, a szoftverfejlesztésben, akik felveszik a versenyt a kínai és az amerikai versenytársakkal, de ez ne annak az árán legyen, hogy ebbe nincsenek bevonva a keleti tagállamok!

A munkaerő át tud áramlani, ehhez képest nyilván hosszú távon cél lenne, hogy a vásárlóerővel rendelkező mérnököket itt tartsuk ezekben az országokban, de azt gondolom, hogy Berlin sem akarja, hogy a keleti végek kiürüljenek."

Feledy Botond kiemelte: a kelet-közép-európai országoknak ebben is össze kell fogni, egyértelműen jelezniük kell, hogy a térség milyen szerepet akar vállalni európai innovációs törekvésekben.

Brexitügyek: szétszakadó Nagy-Britannia?

Szerinte továbbra is van esély arra, hogy az Egyesült Királyság parlamentje elfogadja Boris Johnson brexitmegállapodását, a hiányzó 16 szavazat összejöhet a kizárt konzervatív képviselők visszacsábításával vagy átszavazó munkáspártiakkal. Ám ha végül Boris Johnson feltételrendszere alapján valósul meg a kilépés, az sem csökkenti a skót függetlenségi törekvéseket – tette hozzá.

"Úgy tűnik, hogy Nicola Sturgeon skót miniszterelnök asszony abszolút napirenden akarja tartani a következő népszavazást a függetlenségről. Igazából meg kell majd küzdeni a skót kérdéssel, és ez lehet egy dominó első darabja is; akár

elindulhat egy északír eseménysorozat, és ne felejtsük el, hogy Walesről is keveset beszélünk, a birodalom szép lassú, de szabályozott töredezésében Wales is komolyan halad."

Feledy Botond szerint ugyanakkor London továbbra is megpróbálja majd fenntartani az Ír-sziget egységét, ami az egyik feltétele volt az északír függetlenség pártiakkal való békekötésnek.

"Nagyon nehéz elképzelni, hogy London azzal az érvvel legitim módon előállhat középtávon, hogy megkockáztatja az 1998-as nagypénteki békemegállapodás felrúgását, gyakorlati megsemmisítését. Egyszerűen azt, hogy Belfastban (Észak-Írország fővárosa - a szerk.) még egyszer eszkalálódjon a helyzet és vérontás is lehessen ebből, ezt Londonnak is el kell kerülnie. Ez egy drága, pr-szempontból is káros, politikailag is nehezen kivitelezhető és a gazdaságra is hátrányos dolog lenne."

Feledy Botond kiemelte: a brexitmegállapodás csupán egy néhány évig tartó átmeneti időszakot szabályozza az EU és Nagy-Britannia között. Hogy mi következik ezután, hogyan tud például az Egyesült Királyság kereskedelmi a tagállamokkal, azt jelenleg senki nem tudja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×