Banai Péter Benő hangsúlyozta: mint minden tagállamnak, Magyarországnak is szeptember 30-án kell az Eurostatnak kiküldeni az úgynevezett notifikációt. Ebben a dokumentumban a magyar szervek - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az NGM - mind az idei államadósság, mind a hiány várható mértékéről adatot szolgáltatnak.

Az Eurostatnak kiküldendő dokumentumban az MVM tőkeemelés és takarékszövetkezeti forrásjuttatás uniós módszertan szerinti elszámolását szerepeltetni fogják az említett szervek - tudatta a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte: "az egyeztetések még folyamatban vannak; az NGM szakmai véleménye továbbra is változatlan: a két tétel várhatóan nem fogja befolyásolni az uniós módszertan szerinti egyenleget".

Banai Péter Benő kérdésre válaszolva kifejtette azt is, hogy idén a bevételek esetében a legjelentősebb elmaradás a fogyasztási, forgalmi típusú adóknál várható, a költségvetés jóváhagyásakor feltételezett inflációhoz képest jóval alacsonyabb inflációs szint miatt. Az alacsonyabb infláció közvetlen hatásában kedvezőtlen a költségvetésre, a gazdaság egésze szempontjából viszont pozitív folyamat - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.

Kiemelte: jelenlegi prognózisaik alapján az alacsonyabb fogyasztási, forgalmi bevételek mellett is biztonsággal teljesíthető a 3 százalék alatti hiány - köszönhetően többek között az Országvédelmi Alap jelentős tartalékainak, valamint a gazdaság bővülő teljesítményének.

Banai Péter Benő közölte: az idei költségvetési törvény módosításának hatálybalépését követően az Országvédelmi Alap tartaléka mintegy 316, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka mintegy 27 milliárd forint marad.

A pénzügyi tranzakciós illeték idei egyszeri plusz befizetéséből szeptember-december hónapok között várható bevétel, így az eddigi tényszámok között ezen egyszeri befizetés még nem szerepel. Az év egészét tekintve a pénzügyi tranzakciós illeték teljes bevétele némileg elmaradhat az eredeti előirányzattól. A kormány már a júniusi számításaiban - így a legutóbbi költségvetési törvénymódosítás során is - figyelembe vette az éves várható összeget, így az a hiánycél teljesítését nem befolyásolja - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.