eur:
389.16
usd:
362.56
bux:
0
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Mennyi a nettó átlagkereset Magyarországon?

Az idén az első nyolc hónapban 34 ezerrel több munkavállaló dolgozott a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban, míg a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,6 százalékkal haladták meg az előző évit január-augusztusban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A nemzetgazdaságban - a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 688 ezer fő volt idén az első nyolc hónapban, ugyanannyi mint tavaly ilyenkor.

Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-augusztusban 1 millió 850 ezren dolgoztak, 34 ezer fővel (1,9 százalékkal) többen, mint egy évvel korábban.

A költségvetési szférában dolgozók 734 ezer fős létszáma 37 ezer fővel (4,8 százalékkal) lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható - olvasható a közleményben.

A közfoglalkoztatás keretében augusztusban 71 ezren dolgoztak, így az időszak alatt átlagosan közel 57 ezren voltak, 73 százalékuk részmunkaidős. A közszférában - a közfoglalkoztatottak nélkül - 677 ezer fő volt a létszám, és 1,1 százalékkal csökkent 2010. január-augusztushoz viszonyítva.

A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma éves összehasonlításban 3,1 százalékkal, 105 ezer főre emelkedett az év első nyolc hónapjában.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210.600 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215.100, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 201.900 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5, a költségvetés területén 1,6 százalékkal nőttek.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (464.900 forint), ezt az információ és kommunikáció (395.200 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (370.600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124.800 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (146.800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációt fizetnek. Január-augusztusban a teljes munkaidősök mintegy 46 százaléka átlagosan 5.200 forint juttatást kapott ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első nyolc hónapjában átlagosan 5,1, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,9 százalékkal emelkedett.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 139.800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99.100, a szellemi foglalkozásúaké 181.500) forint volt, 5,6 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 224.400 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,4 százalékkal haladta meg a 2010. január-augusztusit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Rendkívüli belpolitikai vihar lett egy atomerőműves cikkből Németországban

A havonta megjelenő, elemzésekre, illetve háttérjelentésekre összpontosító népszerű Cicero című magazin azt állította, hogy az atomerőművek egy évvel ezelőtti végleges leállításáról született döntés meghozatala előtt kulcsfontosságú szakértői információkat hallgattak el az atomenergia alkalmazásának legfőbb ellenzője, a zöldpárti gazdasági miniszter előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
Titkos paktumot köthet az EU két legerősebb állama, komoly a tét

Titkos paktumot köthet az EU két legerősebb állama, komoly a tét

Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Párizsban egy titkos vacsorán tárgyalt az EU Kína-politikájáról. A találkozóra néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt kerül sor, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit. Mellette viszont kibontakozik egy újabb konfliktus Ursula von der Leyen bizottsági elnök jövőjéről is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×