A teljes nemzetgazdaságban a legalább öt főt foglalkoztatóknál az egy évvel korábbihoz képest 0,7 százalékkal dolgoztak többen, amihez a versenyszféra 2,7 százalékos létszámnövekedéssel járult hozzá, míg a költségvetési szektorban 4,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma.

A versenyszféra kis ütemű létszámbővítése azonban ahhoz eddig nem volt elég, hogy a válság során elszenvedett veszteséget ledolgozza. Az elmúlt egy évet megfigyelve kitűnik, hogy a 2010 éve eleji javulás a tavalyi év közepére megtorpant, és lényegében azon a szinten maradt meg azóta.

Belendült a gépipar és részidős foglalkoztatás

Az egyes szektorok közül a feldolgozóipar gépi berendezések ágazatában nőtt legdinamikusabban a foglalkoztatotti létszám, az egy évvel korábbihoz képest 19 százalékkal, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártásában 10 százalékkal.

Foglalkoztatási típust illetően pedig sokkal inkább a részidős foglalkoztatás bővült, 7,4 százalékkal, míg a teljes idős foglalkoztatás a nemzetgazdaságban minimálisan (0,1 százalékkal) visszaesett, ám ez utóbbi főleg a költségvetési szektornak "köszönhető", ahol nagy mértékű eltolódás következett be a részidős közmunka programok miatt a nem teljes idős foglalkoztatás felé.

A költségvetési szektor létszámadatait pedig még mindig jellemzi a közmunka programokban bekövetkezett szakadás, és az új programok késése. Vélhetően ezért csökken még mindig a közszféra létszáma, ami már a 12 havi átlagból képzett trendvonalon is látható törést okozott.

Kifutottak a bónuszok

Márciusban a keresetek alakulását jellemzi, hogy az év eleji (idei kedvezőbb szja-kulcs miatt halasztott) bónuszkifizetések nagyjából lecsengtek január-februárban, így a nemzetgazdaság bruttó bérei csökkentek. A nemzetgazdasági szintű 1,4 százalékos éves csökkenésben nagy része a költségvetési szférának volt, a versenyszférában viszont 4,6 százalékkal nőttek a bruttó bérek az előző évhez képest.

A versenyszférában a rendszeres, azaz a bónuszkifizetések nélküli bruttó keresetek 4,3 százalékkal nőttek az előző évihez képest. Januárban négy százalékkal, februárban három százalékkal nőttek a rendszeres keresetek, így az első negyedév átlagában 3,8 százalék volt a versenyszféra rendszeres béreinek emelkedése.

A reálbér újból csökkent

Így a versenyszférában összességében teljesítettnek tűnik az OÉT béremelésre vonatkozó ajánlása, a költségvetési szektorban viszont a februári bruttó és nettó béremelkedést követően márciusban újból visszaesett mind a két főindex.

A bérkompenzációra vonatkozóan a KSH megjegyzi: "A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-márciusban a teljes munkaidősök mintegy 47 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,1 százalékponttal mérsékelte."

Úgy tűnik azonban, a költségvetési szektorban főleg a nem rendszeres keresetek szintje esett vissza, ugyanis a szektorban összességében 6,1 százalékkal növekedtek a rendszeres keresetek.

A költségvetési szektor kereseteinek visszaesése azonban a teljes nemzetgazdaságra vetített nettó bérek szintjét is lehúzta, mindössze 1,7 százalék volt az emelkedés, ami viszont édeskevés volt ahhoz, hogy a márciusban 4,5 százalékos éves inflációt ellensúlyozni tudja, így a teljes nemzetgazdaságban újból visszaestek a reálbérek 2,7 százalékkal.