Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Csaba László: Az uniós elnökség lejárta után lehetséges kormányátalakítás

Mindenképpen szükség lenne egy önálló pénzügyminisztériumra egy olyan miniszterrel, aki csak a féket nyomja, és nincsenek fejlesztési feladatai - hangsúlyozta az InfoRádióban Csaba László. A Közép-európai Egyetem tanára szerint javítani kellene a kormányzat viszonyát a jegybankkal, a soros uniós elnökség utáni időszakot pedig alkalmasnak látná a kormányzati struktúra újragondolására. A közgazdász a foglalkoztatottsági mutatók várható alakulásáról azt mondta: ebben az évben és jövőre sem várható jelentős változás ezen a téren.

Szoros együttműködésre van szükség a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között. Mindenképpen olyan helyzetet kell teremteni, ahol egy hangon beszélnek a nemzetgazdaság legfontosabb ügyeiről - jelentette ki Csaba László.

A közgazdász úgy gondolja, hogy az uniós elnökség lejárta után lehetséges a kormányátalakítás, hiszen akadnak olyanok, akik rövidebb időre vállalták a megbízatást. Szerinte ez jó alkalom lehet a kormányzati szerkezet újragondolására. Az országnak mindenképpen szüksége lenne egy pénzügyminisztériumra egy olyan miniszterrel, egy "gonosz emberrel", aki csak a féket nyomja és nincsenek fejlesztési feladatai. Erre ugyanis ott van a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium - jegyezte meg.

Csaba László kifejtette: ha létrejönne egy erőteljesebben a pénzügyi szempontokra koncentráló, nagyobb fokú kormányzati koordinációt végző pénzügyminisztérium, az biztosan eredményesebben hozhatná össze az együttműködést a tárcák, illetve a Magyar Nemzeti Bank, valamint a külvilág között. Ez elkerülhetővé tenne olyan melléfogásokat, amelyek a kormányzás első hónapjaiban megfigyelhetők voltak. Így egyaránt javulhatna a kommunikáció a külfölddel és a belfölddel is, kiszámíthatóbbá válna a kormány politikája. Ez egyébként a kabinetnek és az országnak is elsőszámú érdeke - fűzte hozzá az egyetemi tanár.

Mikor javulhat a foglalkoztatottság?

A közgazdász beszélt a foglalkoztatottsági mutatók várható alakulásáról is. Csaba László szerint, miután a gazdasági növekedés tartósan megindul, másfél-két éven belül jöhet javulás ezen a téren. Példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol most kezdtek javulni a munkanélküliségi statisztikák, jó két évvel azután, hogy élénkülni kezdett ott a gazdaság.

Nálunk ez csak az idén indult el pozitív irányba. De mivel egy százalékos javulást csupán stagnálásnak kell tekinteni, ebben az évben és jövőre sem várható változás. Ráadásul olyan fokú még a bizonytalanság a beruházásokban, és olyan lassan élénkül a gazdaság, hogy jelentős munkahelyteremtésre mindez nem adhat alkalmat - fejtette ki a szakember.

Csaba László úgy vélekedett, ha 2013-tól elindulnának a kedvező folyamatok, és ezek 2014-ben felerősödnének, akkor ez a következő időszakra jelentős javulást alapozhatna meg. Ha nem szabályozzák túl a munkapiacot, lesz gazdasági növekedés és adókedvezményekkel, deregulációval engedik fejlődni a mikrovállakozásokat, akkor létrejönnek új munkahelyek, ha nem is olyan mennyiségben, mint amiről beszélnek. Ahhoz ugyanis igen lendületes gazdasági növekedés kellene. Ez azonban a távolabbi jövő zenéje, most egyelőre a két és fél-három százalék megtartásán kell dolgozni nagy erőkkel - foglalta össze a közgazdász.

Hanganyag: Farkas Dávid

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×