A közlemény szerint ez a folyamat az általában alultőkésített közép-kelet-európai vállalkozásoknak egyáltalán nem kedvez, míg a tőkeerős multinacionális cégek tovább erősödhetnek.

A közlemény idézi Dercze Zoltánt, a Coface Hungary országigazgatóját, aki elmondta: az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a közép-kelet-európai cégeknek száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól. A céges pénzügyi kockázati tényezők miatt a közép-kelet-európai országok cégeinek átlagosan 45 százalékát közepesen kockázatosnak, vagy kockázatosnak minősítette a Coface a 2007 és 2009 közötti időszakban.

A helyzet azonban 2009-ben érezhetően romlott, annak ellenére is, hogy az idén még csak részeredmények kerültek nyilvánosságra. Az országigazgató szerint ezek alapján látható, hogy a 2007-es lengyel 33,07 százalékos és a szlovák 36,99 százalékos kockázatos kategória 2009-re 42,44, illetve 49,68 százalékra nőtt. Magyarország ugyan képes volt javítani 2007-hez képest, ám az egyetlen ország, ahol a kockázatos cégek aránya folyamatosan 50 százalék feletti.

Hozzátette: a magyar számok azért nem romlottak a 2007-es adatokhoz képest, mert a 2005-2006-os megszorítások miatt 2007-ben már eleve rossz, 54,46 százalékos volt az említett arány. Ehhez képest a 2009-es 51,86 százalék csak relatíve számít jónak, a régióban továbbra is a legrosszabb érték.

Az országigazgató további romlásra számít. Úgy vélte, a jövő év közepén kerülnek az adatbázisokba a gyenge 2009-es eredmények, amelyek vélhetően még rosszabb besorolást eredményeznek több ország vállalkozásainál.

Az elemzés szerint a közép-kelet-európai régióban a kockázatosnak minősített cégek arányának átlaga mindenképpen 50 százalék fölé emelkedik, ami trendforduló: ekkor lesz először magasabb a problémás cégek aránya, mint a megbízhatóké.

Az adatok Nyugat-Európában is romló tendenciát jeleznek, ott azonban az arányok 10-15 százalékkal jobbak, már csak a pozitívabb országkockázati értékek miatt is.

Az országigazgató kiemelte: Közép-Kelet-Európában rendkívül ellentmondásos helyzet, hiszen amikor éppen beindulna a gazdasági növekedés, akkor jönnek meg a rossz adatok, és ez a minősítéseken keresztül fékezi a gazdasági növekedést. Ez azonban nem szándékolt, hanem rendszerszerű folyamat, mivel több szállító vagy hitelező csak a besorolások alapján szolgáltathat céges előírásai alapján.

Dercze Zoltán úgy vélte, a vállalatoknak újra kell gondolniuk a hitelkockázati előírásaikat, ami ugyanakkor nagyon kellemetlen helyzetet is teremthet. Ha lazítanak, akkor fokozott kockázatot vállalnak, ha nem, akkor a kilábalás és a fejlődés esélyét mulaszthatják el. Szerinte ebből a helyzetből azok a vállalatok kerülhetnek ki győztesen, amelyek továbbra is erős pozícióban vannak, vagy olyan multinacionális cégek leányvállalatai, amelyeknek nem romlik úgy a minősítése.