Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint rossz a magyar energiapolitika

Magyarország átlag alatti minősítést kapna, ha a Nemzetközi Energia Ügynökség minősítené a tagországok energiapolitikáját - mondta a szervezet főigazgatója Budapesten. Claude Mandil hozzátette: a magyar kormány akkor jár el legjobban, ha minden, a gázellátás biztonságát növelő nemzetközi tervet támogat.

A huszonhat országot tömörítő Nemzetközi Energia Ügynökség négy évente készít jelentést a tagok energiapolitikájáról, és a Magyarországról szóló mostani jelentést a főigazgató Budapesten ismertette.

Elismerve, hogy a magyar energiapolitika rengeteget fejlődött az elmúlt tizenöt évben, Claude Mandil a megoldásra váró gondokat emelte ki.

Elsőként az áram- és gázpiac július elsején érvénybe lépő teljes liberalizációjáról beszélt, amely elvileg azt jelenti majd, hogy mindenki szabadon választhat energiaszolgáltatót.

"Egyáltalán nem világos, hogy a piacok működése támogatni tudja-e a szabályozás ilyen változását" - mondta a Nemzetközi Energia Ügynökség főigazgatója.

Sokba kerülnek a rosszul szigetelt lakások

A jelentés bírálta a magyar gázár-támogatási rendszert is, de mivel az ügynökség munkatársai tavaly nyáron jártak Magyarországon, az akkori állapotokon alapuló kritika mára részben érvényét veszítette, illetve azt mutatja, hogy a rendszer tavaly decemberi megváltoztatása egybevág a szervezet elvárásaival.

"Az árak csökkentésével támogatni az alacsony jövedelmű embereket, a kérdés megoldásának kevéssé hatékony módja" - vélekedett Claude Mandil.

A főigazgató kiemelte: a rosszul szigetelt lakások miatt nagyon sokat költünk fűtésre. A magyar épületek alacsony energiahatékonysága miatt a fűtés energiaigénye 70 százalékkal magasabb, mint az unió régi 15 tagjának átlaga, és 275 százalékkal több mint a legjobban teljesítő országoké - tette hozzá Claude Mandil.

Ami a jövőt illeti, a Nemzetközi Energia Ügynökség többek között azt javasolja, hogy a kormány kezdeményezzen politikamentes, szakmai szempontok szerinti vitát vízierőművek építéséről.Claude Mandil szerint a magyar kormány akkor jár el legjobban, ha minden, a gázellátás biztonságát növelő nemzetközi tervet támogat. A Nemzetközi Energia Ügynökség főigazgatója a Gazprom terveiben szereplő Kék Áramlat vezetékről azt mondta, hogy az alternatív útvonalat jelent ugyan, de a forrás nem változik.

Az ügynökség ráadásul úgy gondolja, hogy a Gazprom nem fektet be eleget a kitermelésbe, így lehet, hogy néhány éven belül nem tud majd minden vásárlói igényt kielégíteni.

Az öt országon áthaladó Nabucco vezetékről az ellátási források lehetséges bővítése okán valamivel jobb véleménye van az Energia Ügynökség főigazgatójának, de hozzátette: egyelőre nem teljesen világos az elképzelés, és sem iparági, sem kormányzati szinten nincs elegendő támogatása.

Az adriai lenne a legjobb, de még el sem kezdték építeni

Claude Mandil a lehetséges változatok közül az adriai cseppfolyós földgázterminált tartaná a legjobb megoldásnak, ugyanis változatosabb ellátást tenne lehetővé.

A főigazgató hangsúlyozta: a gond csak az, hogy még el sem kezdődött az építése, és a tárgyalások mostani állása mellett azt sem lehet tudni, lesz-e egyáltalán LNG-terminál Horvátországban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Szurkolói zóna lett Budapestből – fotók

Megérkezett a két döntős csapat szurkolótábora a Puskás Arénához, budapesti vonulásuk után.

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×