Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Itt a megoldás a poloskainvázió ellen

Minden egyes, veréb méretű énekesmadár 1 kiló rovart pusztít el, amíg Magyarországon tartózkodik, ha olyan körülményeket teremtenénk, hogy több fészkeljen nálunk, biológiai úton lehetne védekezni például a poloskainvázió ellen.

Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne Budapesten, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen - mondta az InfoRádióban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője.

Ezeknek a madaraknak a tápláléklistájában szerepelnek a poloskalárvák. Ebből következik, hogy

a településeinken az eddigiektől alapvetően eltérő közpark-, közterületgondozás kellene,

valódi, a madarak számára menedéket nyújtó búvó- és fészkelőhelyet biztosító növények telepítésével, mert a közparkokban most divatos bokrokban egyetlen énekesmadár sem tud fészkelni.

Vannak olyan növényfajok, amelyek ráadásul tövisesek, vagyis a rongálástól megvédik magukat, ilyen a hazai fajok között a kökény, amely tavasszal hihetetlen virágpompába borul, így a beporzó rovarfajok megmaradását is segíti. Ilyen a tűztövis is, amelynek a bogyói a télen itthon maradó madarak számára táplálékot is biztosítanak - mondta Orbán Zoltán.

A szakember hangsúlyozta, hogy rengeteg ilyen növényfajta van, tehát

nem a biológiai háttér hiányzik, hanem gyakran az ilyen jellegű ismeretek hiánya, ami oda vezet, hogy kiüresedik a környezetünk,

sokkal kevesebb énekesmadárral találkozunk, mint amennyi a környezetünkben, lakott lehetne, ha ennek a feltételeit megteremtenénk.

Ezek a madarak inkább bokrokban, vagy a bokrok és a talaj találkozásánál lévő aljnövényzetben fészkelnek, nem pedig a fákon. Ha ilyen sűrű, fészkelésre alkalmas bokrokból több lenne lakott területeken, akkor jelentősen nőne a bokorlakó énekesmadarak száma is.

Minden egyes, veréb méretű énekesmadár nagyjából 1 kiló rovart pusztít el, amíg Magyarországon tartózkodik,

és ez nem csak a kellemetlen poloskákra vonatkozik, hanem a súlyos, akár halálos betegséget terjesztő szúnyogfajokra is, melyekből egyre több érkezik Magyarországra is a klímaváltozás következtében. Ezek a szúnyogok nagyon gyakran a nappalt bokrokban, az aljnövényzet között töltik, az ott élő madarak ritkítanák a számukat, így sokkal kevesebb szúnyogirtásra, kémiai gyérítésre lenne szükség - hívta fel a figyelmet a szakember.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×