Címke: egeresi zoltán (28 cikk)

Recep Tayyip Erdogannak ez lehet az utolsó ciklusa államfőként, hiszen a török alkotmány szerint nem indulhat több alkalommal a pozícióért. 2028-tól valóban új elnöke lesz Törökországnak? Erről, valamint a március 31-i önkormányzati választások jelentőségéről is beszélt Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.

Törökországban az ellenzéki Köztársasági Néppárt jelentős győzelmét hozta a helyhatósági választás, a legtöbb nagyváros polgármesterét ők adhatják.

Egeresi Zoltán (NKE) Törökország-kutató az InfoRádióban elmondta, az utóbbi tíz évben igen szorossá vált hazánk viszonya a kis-ázsiai óriással, amely épp most ünnepli fennállásának 100 éves évfordulóját, első nemzetközi szerződését pedig épp Magyarországgal kötötte. "Svédezés" lesz, Gáza ügye viszont kevéssé kerül elő.

A török elnök bejelentette, hogy a parlament jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását. Egeresi Zoltán turkológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint a törökök ratifikációja mögött gyakorlatias politikai okok, a többi között az Egyesült Államoktól várt F-16-os vadászgépek megszerzése és a svédekkel való terrorizmus elleni együttműködés állhat.

Az ukrajnai háború miatt felértékelődött Törökország szerepe; a megnövekedett mozgásteret kihasználva Recep Tayyip Erdogan új kormánya külpolitikai offenzívába kezdett – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A Törökország-kutató szerint nincs veszve a fekete-tengeri gabonaszállítási alku, török érdek, és van orosz ajánlat is.

A fekete-tengeri üdülőhelyen, Szocsiban találkozik hétfőn az orosz és a török államfő. Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa azt mondta az InfoRádióban, hogy Recep Tayyip Erdogan azért ül le tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, hogy megpróbálja kialkudni a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezmény újraélesztését. A két ország viszonyában azonban más feszültség is van.

A gazdasági problémákat kell kezelnie, ehhez aktívabb külpolitikát kell folytatnia, befektetőket megnyernie, és a török gazdaság növekedését fenntartani, és akkor könnyen lehet, hogy öt év múlva újfent különösebb probléma nélkül hatalmon marad - mondta a török elnök választási győzelme után Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában. A Törökország-kutató beszélt a kínai kapcsolatról és a svéd NATO-csatlakozás esélyéről is.

Ha Recep Tayyip Erdogan győz a második fordulóban, akkor minden megy tovább, övé a legnagyobb parlamenti párt, és koalíciós többsége van – mondta Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában. A Törökország-kutató beszélt a parlamenti és elnökválasztási kampány üzeneteiről, az ellenzék tévedéséről és jövőjéről is.

Egeresi Zoltán Törökország-kutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársát kérdeztük "a mérleg nyelve" visszalépésének hatásairól, illetve arról, hogy áll a verseny Recep Tayyip Erdogan jelenlegi államfő és Kemal Kılıçdaroğlu hatpárti ellenzéki kihívója között.

Elszabaduló infláció, megélhetési gondok, a líra mélyrepülése, földrengés és következményei, elégtelen válságkezelés; már eleve nem volt túl jó Törökország gazdasága, ebbe a helyzetbe érkezik a török elnökválasztás. Egeresi Zoltán segít eligazodni.

Recep Tayyip Erdogan kedden Ankarában elindította pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja hivatalos kampányát a május 14-re kiírt parlamenti és elnökválasztás előtt. Az erőviszonyokról Egeresi Zoltán Törökország-kutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársát kérdeztük.

Több mint 30 éves múltra tekint vissza a Türk Államok Szervezete (korábban Türk Tanács), ami a napokban tartja rendkívüli csúcstalálkozóját. A szervezet Üzbegisztán 2016-os csatlakozása után nagyobb gazdasági és politikai sújt kapott, egy 10 perces beszélgetés a tanács egyik csúcstalálkozóján éveket spórolhat meg a külügynek – mondta az InfoRádiónak Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Iszonyú infláció, földrengés és árvíz is sújtotta Törökországot, mégsem maradnak el a májusban esedékes választások. Ez azonban számos kérdést felvet. Az ország helyzetéről és stratégiai jelentőségéről Egeresi Zoltánnal beszélgettünk az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az elmúlt 10-15 évben nem volt akkora esélye az ellenzéknek legyőzni Recep Tayyip Erdogan elnököt, mint a májusi választásokon, ahol az ellenzék közös jelöltet állít – véli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója. Egeresi Zoltán szerint nem kizárt, hogy a kurdok részvételén, illetve távolmaradásán dőlhet el a küzdelem.

Kevés az esély, de minden erőfeszítést megtesznek a mentőcsapatok azért, hogy további emberi életeket mentsenek meg a földrengés sújtotta régióban – mondta az InfoRádiónak Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató, aki az országban tartózkodik.

Már a hó is esik, folyamatosak az utórengések a magyarországnyi méretű válságzónában, ahol még mindig csak küzd az elemekkel a 16 ezernél is több, részben önkéntes mentő. A helyszínről jelentjük.

A földrengés által leginkább érintett területen vannak olyan létesítmények, ahová ilyenkor menekülni lehet, ott tudnak egymással találkozni a rokonok, barátok a hajnali földrengés után, a mobilokat azonban - a hatóság kéri - nem nagyon használhatják most. Most még embermentő csapatokra van a legnagyobb szükség.

Biztosan megtörténik, de várhatóan csak május után – mondta az InfoRádióban Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Finnország akár már korábban a katonai szövetség tagja lehet, de a két északi ország addig is számíthat az európai és amerikai szövetségeseinek támogatására.

A török vezetés maximalizálja a külpolitikai ambícióit, ezért folytat magas szintű egyeztetéseket az utóbbi időben elszigetelődő Oroszországgal. Erről és a migráció kérdéseiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató.

A Földközi-tenger keleti országai összefogtak a tengeri gázmezők kiaknázására, a kimaradt Törökország pedig tengeri területeket szerzett magának – mondta el az InfoRádiónak a Kelet-Mediterráneum helyzetét ismertetve Egeresi Zoltán külpolitikai szakértő.